n Internetlemaradás A Taylor Nelson Sofres (www.tnsofres.com) piackutató vállalat 2002-es felmérése szerint az internetpenetráció területén Dánia a felnőtt népesség 63 százalékos arányával átvette a vezetést az egy százalékkal alacsonyabb internetelterjedtséget regisztráló Egyesült Államoktól. A vizsgált országok átlagértéke 34 százalék, Magyarország pedig mindössze 10 százalékkal a sereghajtók között szerepel, két százalékkal lemaradva Romániától, alig megelőzve Bulgáriát, Indonéziát és az utolsó helyezett Ukrajnát. Hazánk a két éve is tízszázalékos internetes lefedettségét nem tudta bővíteni, míg az ugyanekkor a középmezőnyben szereplő, akkor már 22 százalékos Csehország mára 28 százalékosra tudta növelni előnyét. A frissen megalakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium, úgy tűnik, változtatni akar a szomorú helyzeten, mert Csepeli György, a tárca politikai államtitkára egy szombathelyi előadása során robbanásszerű fejlődést ígért: kijelentette, hogy a következő négy évben a magyar háztartások és közintézmények legalább 24 százalékában, és Magyarország minden településén elérhetővé válik az internet. Csepeli szerint a legmarkánsabb változásokat az információs fejlődés a közigazgatásban hozhatja: az állampolgárok hosszabb távon minden hivatalos ügyet informatikai eszközökkel is intézhetnek. A Sziget Fesztiválra látogató Kovács Kálmán informatikaminiszter az utóbbi években megtorpant Sulinet program folytatását ígérte úgy, hogy az új gépek és az internetcsatlakozás biztosítása mellett a meglévő informatikai infrastruktúrát korszerűsítik. Kovács Kálmán szerint amíg az EU fejlett tagállamaiban az általános és középiskolák mindegyike a világhálóhoz csatlakozik, addig Magyarországon az általános iskolák körében alig 50 százalékos, a középiskoláknál pedig 70-80 százalékos ez az arány.
n Hiperszonikus hajtómű Sikerrel zárult a múlt héten egy scramjettel hajtott rakéta ausztráliai tesztrepülése. A queenslandi egyetem kutatócsoportja már jó ideje foglalkozik a scramjetek, azaz a szuperszonikus égésű tolósugár-hajtóművek kifejlesztésével, de ez volt az első olyan kísérlet, mely során a nyílt légtérben röptettek egy ilyen módon hajtott járművet. A scramjetek jóval könnyebbek, mint a hasonló teljesítményre képes hagyományos hajtóművek. Az üzemanyag elégetéséhez a repülés közben beszívott levegőt használják, sokkal kevesebb - nagyjából hetedannyi - hajtóanyagra van szükségük, és emiatt kisebb az induló tömegük is. A folyamat azonban csak a hangsebesség ötszöröse felett indul be: hagyományos rakéták szükségesek ahhoz, hogy a jármű a megfelelő sebességre gyorsuljon. A scramjetek felső sebességhatárát még nem sikerült meghatározni, de elméletileg magasabb a Föld körüli pályára álláshoz szükségesnél. Bár a scramjetektől sokan az interkontinentális repülés forradalmasítását remélik - egy ilyen módon hajtott repülővel ugyanis két óra alatt el lehetne jutni Londonból Sydneybe -, kezdetben várhatóan inkább kisebb szállítmányokat, például műholdakat fognak az űrbe juttatni és pályára állítani a segítségükkel.
n Antigravitáció A Jane´s Defence Weekly (www.janes.com) és a BBC által megszerzett dokumentumok szerint az Egyesült Államok egyik legnagyobb repülőgépgyártó vállalata, a Boeing annak kiderítésén dolgozik, vajon lehetséges-e antigravitációs eszközöket készíteni. A Boeing kutatólaboratóriuma egy orosz tudós, Jevgenyij Podkletnov hírhedt kísérletét szeretné reprodukálni: a tamperei egyetemen kísérletező Podkletnov 1992-ben azt állította, hogy a forgó szupravezető korong fölé helyezett testek egy százalékkal lettek könnyebbek. A "Podkletnov-effektust" eddig senkinek sem sikerült megismételnie, így az orosz kutató szavahihetőségét sokan vitatják. A most napvilágra került információk szerint ugyanakkor a világ számos kutatólaboratóriumában folynak hasonló kísérletek: a NASA hatszázezer dollárral támogatta az ohiói Superconductive Components of Colombus projektet, hogy beszerezzék a Podkletnov kísérletében használt berendezéseket, a brit hadiipari szállító Bae Systems pedig szintén végez kutatásokat e témában. Kiderült az is, hogy amerikai fizikusok már több mint egy évtizede megjósolták a szupravezetők gravitációra gyakorolt hatását.
n Online bíróságok Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tervei szerint az ügyvédek a beadványaikat, az ügyészek a vádiratokat nemsokára e-mailben juttatják majd el a bírósághoz. Az idén ezerháromszáz új munkaállomást alakítanak ki a bíróságokon, továbbá a Legfelsőbb Bíróságot és a megyei bíróságokat informatikai úton is összekötik a helyi és a munkaügyi bíróságokkal.
n Személyi szám Japánban a jövőben mindenki egy 11 jegyű számot kap, hogy a hatóságok szükség esetén lekérdezhessék személyes adataikat. A kormány ezen kívül minden polgárnak egy személyre szabott chipkártyát biztosít, mely szintén minden adatot tartalmaz. A chipkártya a tervek szerint később betegbiztosítási kártyaként, könyvtári olvasójegyként és a tömegközlekedésben menetjegyként is szolgálhat.
n MP3-párt Egyebek közt az államigazgatás egyszerűsítése a célja a Nagy-Britanniában újonnan bejegyzett MP3 Pártnak - adta hírül az Origo. A párt orosz származású alapítója szabadidejében egy olyan honlapot (www.audiobooksforfree.com) üzemeltet, melyről MP3-formátumú hangoskönyvek tölthetők le.
n A bűnözés génje A Science című tudományos hetilap szerint brit tudósok megtalálták a bűnözés génjét. A kutatók azt állítják, hogy a felfedezett génnel született embereknél az erőszakosság, a lopás és általában a törvénybe ütköző viselkedés esélye három-négyszer akkora, mint másoknál.
n Génterápia Brit kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, melynek segítségével már a terhesség korai szakaszában, az anyaméhen belül kezelhetővé válhatnak a genetikai rendellenességek. A gyógyszer a magzat vérében található őssejtekben rejlik, amelyeket génsebészeti úton módosítva, az utódsejtek átveszik a "megjavított" géneket.
