n Műholdfogyatkozás Elsüllyesztették múlt kedden a világ legnagyobb polgári célú távközlési műholdját, mert fellövésekor nem tudták a megadott geostacionárius pályára állítani. Az öt tonnánál is nehezebb Astra-1K a Csendes-óceánba zuhant. A műholdat - amely több mint ezer rádió- és tv-csatorna adását továbbította, valamint multimédiás és internetes összeköttetést is biztosított volna az európai kontinens számára - a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontból Proton-K rakétával bocsátották fel. Az orosz kereskedelmi hordozórakéta lépcsői kezdetben jól működtek, de a műhold idő előtt levált a Proton-K-ról. A hiba miatt a Föld feletti 36 ezer kilométeres magasságú geostacionárius pálya helyett az Astra - amely egyébként nem sérült meg - 180-220 kilométer magasságú orbitális pályára került. Egy ideig vita folyt arról, hogy a műhold saját hajtóműveivel sikerülhet-e jóval magasabb pályára állni, de a szakértők végül is kizárták ennek lehetőségét. Pár nappal később a Francia Guyana Kourou űrközpontjából fellőtt, két műholdat szállító Ariane 5 európai hordozórakétát kellett biztonsági okokból megsemmisíteni: lapértesülések szerint legkevesebb 635 millió euróba került a 120 kilométeres magasságból az óceánba zuhant törmelékhalom. Az első megerősített, hat tonna hasznos teher helyett 10 tonnát hordozó Ariane 5 az Eutelsat számára a Hot Bird tm7 televíziós és multimédia műholdat vitte volna fel 36 ezer kilométeres magasságba. Ezenkívül a CNES francia űrkutatási hivatal a Stentor kutató műholdat szerette volna pályára állítani.
n Internetszabályozás A vezető magyar tartalomszolgáltatókat tömörítő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint az online médiumok esetében is szükséges volna a sajtótörvény alkalmazása. A szervezet szintén fontosnak tartja az internetes tartalmak szerzői jogi védelmének rendezését. Az MTE álláspontja szerint az olyan szolgáltatások üzemeltetéséhez, melyek keretében hozzáadott szellemi érték nélkül, úgynevezett mély linkeléses technikával más oldalak jogvédett tartalmait - például híreket vagy hírcímeket - jelenítenek meg, szükséges az eredeti tartalmakat előállító szolgáltató beleegyezése.Az egyesület úgy véli, a sajtótörvény hatálya alá kellene vonni az online médiát is, hasonlóan az internet terén Magyarországnál fejlettebb országok gyakorlatához. Az MTE szerint bizonyos módosítások, pontosítások után a magyar sajtótörvény minden további nélkül alkalmazható a világhálón megjelenő tartalmakra is. Emellett az egyesület kívánatosnak találja az interneten felmerülő problémák, vitás helyzetek gyors rendezéséhez szükséges, önszabályozást is elősegítő jogi háttér megteremtését. Fontosnak tartják továbbá egy olyan, önkéntes alapon működtethető internetes tartalomcímkézési rendszer létrehozását, amely biztosítaná, hogy fiatalkorúak vagy bizonyos témák iránt érzékeny személyek biztonságosan kikerülhessenek számukra nemkívánatos tartalmakat a világháló magyar nyelvű oldalainak böngészése közben.
n Magyarország lázít? A román titkosszolgálat (SRI) arra figyelmeztette a román parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll - írta a Ziua című román napilap. Az újság beszámolt arról, hogy az SRI az elmúlt napokban jelentést küldött a román képviselőház vezetésének, és ebben tájékoztatta a testületet: külföldi érdekek állnak amögött, hogy a Verespatakon remélt aranyat és ezüstöt ne a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai társaság hozhassa felszínre. Az SRI szerint ezeknek a társaságoknak a kezére játszanak a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet aktivistái, illetve mindazok, akik ellenzik a beruházás megkezdését. A különböző tiltakozó csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze. Az SRI szerint ezt bizonyítja, hogy a Greenpeace legutóbbi bukaresti tüntetése után a tiltakozó akcióban részt vevők többsége Magyarország irányában hagyta el Romániát. Ugyancsak Magyarországon található az a szerver, amely a beruházás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a román titkosszolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partnership Foundation nevű nem kormányzati szervezet finanszírozott több, Romániában rendezett tiltakozó akciót.
n Recepciós robot A Honda Motor a héten bemutatta emberszabású robotjának, az Asimónak továbbfejlesztett, intelligensebb verzióját. A 120 centiméter magas, 52 kilós robot tud sétálni, lépcsőt mászni, felismer hangokat, és most már képes az emberi mozdulatok, gesztusok értelmezésére, valamint tíz előre beprogramozott arc felismerésére is. Az Asimo képes egyszerű mondatokkal kommunikálni, emberszerűen mozog és gesztikulál, és számos utasítást is megért. A Honda januártól bérbe adja a robotokat japán cégeknek és közintézményeknek, nagyjából 20 millió jenért évente. Az Asimo el tud látni egyszerű feladatokat, például recepciós munkát, és információt is tud szolgáltatni, ha az internetre csatlakoztatják.
n Szélerőművek Két, egyenként 600 kilowatt teljesítményű szélerőmű telepítését kezdte meg az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (ÉDÁSZ), az E.ON Hungária leányvállalata Mosonszolnok térségében. A társaság olyan német gyártmányú szélturbinákat vásárolt, amelyek megegyeznek az E.ON által korábban Kulcs községben telepített szélerőművel. A szélturbinák próbaüzemét a tervek szerint még az idén megkezdik.
n Beteg űrhajós Az orosz repülésirányító központ szerdai jelentése szerint az ISS egyik űrhajósának betegsége miatt januárra halasztották a csütörtökre tervezett külső űrszerelési munkát. Sem az orosz, sem az - űrhajósok egészségügyi ellátására hivatott - amerikai űrhatóságok nem árulják el, hogy a legénység melyik tagjáról van szó, és milyen betegségben szenved. Az "űrsétára" az amerikai Kenneth Bowersoxot és az orosz Nyikolaj Budarint jelölték.
n Arobase A francia nyelv tisztaságára vigyázó kormánybizottság hivatalosan is "arobase"-ra keresztelte az @ jelet. A bizottság további két angol kifejezést - webring és portal - is franciásított. A francia internetezők körében már elterjedt kifejezést nem volt könnyű hivatalosan elfogadtatni a saját nyelvét hagyományosan erősen védelmező országban.
n Mobilszemét A vezető mobiltelefon-gyártó vállalatok pénteken megállapodást írtak alá, melyben kinyilvánítják együttműködésüket a Bázeli Konventtel és a szektor más szereplőivel az elavult mobiltelefonok megfelelő környezetvédelmi kezelésével kapcsolatban. 2001-ben a világon a mobiltelefonok száma a becslések szerint körülbelül 380 millió volt.
