Németország választott

Egy ide, egy oda

  • Schauschitz Attila
  • 2021. szeptember 29.

Külpol

A szociáldemokraták győztek, de nem annyira, hogy elvegyék a kereszténydemokraták kedvét a kormányalakítástól. Hogy melyikük jelöltje lesz a kancellár, két kisebb párttól, a Zöldektől és a szabaddemokratáktól függ.

A CDU kancellárjelöltje, Armin Laschet dacos gyermekre emlékeztetett a választás estéjén: noha pártja a második helyre szorult, és soha nem ért el még története során ily gyászos eredményt, 24 százalékot, juszt is és dafke bejelentette, hogy ő szeretné ezentúl Németországot kormányozni. Ennek megfelelően „jövőkoalíciónak” nevezte az általa alakítandó kormányt, nem törődve a lehetséges ellenvetéssel, hogy pártjának tizenhat év állt rendelkezésére egy nagyszerű jövő kibontására. Hasonlíthatnánk őt a fuldoklóhoz is, aki saját hajába kapaszkodik, miközben makacssága érthető: az alternatíva a kudarc bevallása és egyben lemondása volna a CDU pártelnöki tisztjéről. Laschet legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy nem szenvedtek el akkora, 4–5 százalékpontos vereséget a szocdemekkel szemben, mint amilyennel a felmérések riogatták.

A demokráciákban szokásos eljárás min­den­esetre az, hogy a legtöbb szavazatot szerzett párt kezdeményezi a kormányalakítási tárgyalásokat; vagyis Laschet azt állítja, hogy az a másfél százalékpont, amennyivel pártja lemaradt az SPD-től, tulajdonképpen nem számít. A CDU jelöltje ezzel figyelmen kívül hagyja a választók akaratát: ha pártja majdnem 9 százalékponttal kevesebb szavazatot kap, a szociáldemokraták és a Zöldek pedig együttvéve jó 10 százalékponttal többet szereznek, mint négy éve, akkor ez nem azt jelenti, hogy a szavazók nem a kereszténydemokrata pártot szeretnék a kormány élén látni? Arról nem beszélve, hogy ő személyesen is jóval kevésbé népszerű, mint a szociáldemokrata Olaf Scholz.

 

Németország zöldül

Zöldül, de maguk a Zöldek nem tudják eldönteni, hogy nyertek vagy vesztettek. Mert igaz, 15 százalékot szereztek, 6 százalékponttal többet, mint négy évvel ezelőtt, viszont szertefoszlott az idén feltámadt halvány reményük, hogy akár a legerősebb pártként kerülhetnek ki a választásból.

Az országos trendeket erősíti a szintén vasárnap tartott két tartományi választás eredménye is. Berlinben a Zöldek a négy évvel ezelőtti 15-ről 19 százalékra ugrottak, és megközelítették az ott is valamivel 21 százalék felett végző szociáldemokratákat. Ez azt jelenti, hogy folytatódhat a fővárost kormányzó koalíció, rajtuk kívül a korábbihoz képest meggyengült, 14 százalékot szerző Baloldal (Die Linke) részvételével. A Zöldek előretörése mellett a berlini szavazás másik látványos eredménye a migráció és a bűnözés problémájára összpontosító Alternatíva Németországért (AfD) nevű jobboldali párt látványos visszaszorulása, 14-ről 8 százalékra zuhanása.

A berlini baloldali koalíció nem térhet ki majd egy ugyancsak a hétvégén lezajlott sikeres népszavazás eredménye elől: a szavazók többsége támogatta a háromezer lakásnál többet birtokló társaságok „kisajátítását”, pontosabban azt, hogy a város a piaci érték alatti áron megvásárolhassa ingatlanjaikat. A városi tulajdonba vétel célja a lakbérek emelkedésének megállítása lenne. A népszavazás eredménye nem kötelező ugyan a tartományi jogú város szenátusára nézve, ám nem kerülhető meg, hogy legalább tárgyaljanak róla. Az SPD a kisajátítás ellen, a Baloldal mellette foglal állást, míg a Zöldek „végső eszköznek” tekintik azt a szárnyaló lakbérek megállítására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.