Élő adásban állíttatta le a tévéstúdiót az izraeli hadsereg

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 22.

Külpol

Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió ciszjordániai működését 45 napra beszüntették.

„Bírósági döntés született az al-Dzsazíra 45 napos bezárásáról. Azonnal kapcsolják ki a kamerát, és hagyják el az épületet” – ezt mondta egy izraeli katona vasárnap az al-Dzsazíra élő műsorában. 

Az izraeli hadsereg a Ciszjordániában, Rámalláh városában működő stúdiót szállta meg. A hírtévé dolgozói élőben tudósítottak a munkahelyükön zajló katonai akcióról. 

A szerkesztőség vezetője, Walid al-Omari később arról számolt be, hogy a katonák dokumentumokat és berendezési tárgyakat foglaltak le, és ezalatt lövéseket is lehetett hallani odakintről.

Az izraeli hadseregnek ez az akciója aggasztó a New York-i székhelyű Újságíró-védelmi Bizottság szerint, a szervezet azt közölte, az újságírókat védeni kell, és lehetővé kell tenni számukra, hogy szabadon dolgozhassanak. A Telex a hír kapcsán arra emlékeztet, hogy az al-Dzsazíra végig tudósított a háborúról, amelyet a Hamász tavaly október 7-i, Izrael ellen indított, 1200 ember halálával és 250 túsz elrablásával járó támadása váltott ki. 

A hadsereg  a terrorakcióra válaszul megtámadta a Gázai övezetet, ahol eddig 41 ezer ember esett áldozatul, köztük 173 újságíró.

Izraelben már májusban megtiltotta a működést az al-Dzsazírának az izraeli kormány, ott a kelet-jeruzsálemi irodát foglalták el a katonák, blokkolva a közvetítést.

A katonák most leszedtek a rámalláhi iroda erkélyéről egy transzparenst is, amelyen Shireen Abu Akleh palesztin-amerikai újságíró fotója látható. Ő 2022 májusában halt meg, a cikk szerint izraeli fegyverek tüzében.

Az izraeli kormánynak az a meggyőződése, hogy az al-Dzsazíra antiszemita. Nir Barkat gazdasági miniszter azt mondta, a tévécsatorna „a világ antiszemitizmusának legnagyobb motorja, amelyet Katar a zsidó nép ellen működtet”.

A címlapkép forrása a tévéstúdió élő közvetítése

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.