Elon Musk már ott tart, hogy a Wikipediát szélsőbaloldali platformnak nevezi

  • narancs.hu
  • 2025. február 6.

Külpol

A róla szóló lexikoncikk megemlíti, hogy félreérthető karlendítést csinált Trump beiktatásának napján.

Elon Musk egyre erőteljesebben támadja a Wikipediát, azt állítva, hogy baloldali propagandát terjesztő platform – írja a The Atlantic. A legutóbb akkor rontott neki az internet legnagyobb, legszabadabb és legátláthatóbban szerkesztett lexikonjának, miután a róla szóló Wikipedia-szócikkben megemlítették, hogy Musk rögtön Trump beiktatásának napján olyan gesztust tett, amelyet egyesek a náci karlendítéshez hasonlítottak. Noha a bejegyzés nem állította egyértelműen, hogy Musk szándékosan tett volna ilyen mozdulatot, ő ezt mégis támadásként értékelte, és az X-en arra kérte a követőit: „Ne finanszírozzátok a Wikipediát, amíg a kiegyensúlyozottsága helyre nem áll!” 

De nem ez az első alkalom, hogy a világ leggazdagabb embere a Wikipediát hitelteleníti. Musk tavaly októberben azt állította, hogy az oldal „a régi média propagandájának kiterjesztése”, és „baloldali aktivisták” irányítják. Több Trump-közeli techszereplő, köztük befektetők és amerikai szélsőjobboldali médiumok is támadják a platformot annak vélt ideológiai elfogultsága miatt. A Wikipedia kritikusai szerint az oldal ma már inkább egy „társadalmi aktivizmust szolgáló eszköz”, semmint semleges tudásforrás. 

The Atlantic azonban rámutat, hogy a Wikipedia bár nem tökéletes, továbbra is az egyik legmegbízhatóbb információforrás az interneten, mivel nyílt és átlátható szerkesztési elvei vannak. Több tanulmány foglalkozott azzal, hogy részrehajló-e, de nem támasztják alá azt az állítást, hogy a Wikipedia szélsőséges baloldali torzítást mutatna, igaz, egy harvardi kutatás szerint olykor a demokraták felé húz az Encyclopedia Britannicához képest. Az oldal szóvívője erre azt mondta: „A Wikipédiát nem egyetlen személy vagy csoport befolyásolja”, és az oldal szerkesztői „nem meggyőzni írnak, hanem azért, hogy magyarázzanak és tájékoztassanak.”

Árulkodó az is, hogy az egykori Twitter (újonnan X) Musk által legtöbbet csepült funkciója a felhasználók által végzett tényellenőrzés volt, amelynek keretében megfelelő kontextusba helyezhettek bizonyos posztokat és leleplezhették a félrevezető híreket. Ez a közösségi szerkesztés éppen a Wikipedia alapvető működési modelljéhez hasonlít. Pedig van mit helyreigazítani: a világ leggazdagabb embere legutóbb fideszes EP-képviselő segítségével terjesztett hazugságotMusk újabban Európát is magára haragította, miután megpróbálta befolyásolni a német választást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.