Interjú

„Ha háború lesz, az nem lesz kicsi”

Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa

Külpol

Lesz-e háború Ukrajnában, és ha lesz, mekkora? Mire képes az ukrán hadsereg, és mi várható az orosz erőktől? Miért most eszkalálódott az orosz–ukrán konfliktus, és van-e bármi esély arra, hogy a diplomáciai tárgyalások megoldáshoz vezetnek?

Magyar Narancs: Több januári interjúban azt mondta, hogy optimista, és reméli, a szemben álló felek találnak diplomáciai megoldást a konfliktusra. A helyzet napról napra változik, a CIA információi szerint hamarosan megindulhat a támadás (az interjú február 13-án, vasárnap este készült). Ebben a pillanatban mit gondol, lesz háború?

Rácz András: Jelenleg 80 százalék fölé tenném a valószínűségét, hogy igen, lesz háború. Illetve fontos megjegyezni, hogy háború nyolcadik éve van, így a helyes kérdés az, hogy eszkaláció lesz-e. Ennek most nagyobb a valószínűsége, mint eddig bármikor. Látszik, hogy Oroszország egy nagy léptékű támadáshoz szükséges katonai erőit mostanra maradéktalanul összevonta, így ha a Kreml kiadja a parancsot, akkor bármelyik pillanatban megkezdődhet a támadás. A diplomáciai tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

MN: Miért éppen most eszkalálódott a helyzet?

RA: Oroszországot nagyon zavarja az, ami Ukrajnában 2013–2014 óta történik, az idő pedig Oroszország ellen dolgozik, így az az orosz kalkulus, hogy most lépni még mindig olcsóbb, mint néhány év múlva. Hogy Oroszország mit akar elérni, az világos: Ukrajna ne legyen a NATO tagja, Ukrajnában ne legyenek NATO-csapatok és nyugati kiképzőbázisok. És bár erről nyíltan nincs szó, de azt is akarja, hogy Ukrajna ne közeledjen az Európai Unióhoz. Oroszország ezeket meg is fogalmazta abban a két decemberi dokumentumban, amelyeket az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-nak adtak át. Mindkét tervezet azt a címet viselte, hogy nyilatkozat az európai biztonságról, csak éppen Európát nem kérdezték meg arról, mit szól ehhez. Egyébként az orosz követelések logikusak és koherensek, de ezek olyan ügyek, amelyekbe Oroszországnak jogilag nincs beleszólása. Olyan jogokat próbál vindikálni magának, amit ha elfogadnának, az alapvetően kérdőjelezné meg a II. világháború utáni európai rendet.

MN: Akkor mégis miért csinálják?

RA: Van mögötte egy erős vélt biztonsági érdek: úgy gondolják, hogy ha a NATO közelebb kerül az orosz határhoz, az komoly veszélyt jelenthet Moszkvára. Emellett van egy erős rezsimbiztonsági érdek is. Képzeljük el, hogy Ukrajna prosperáló, gazdag, az EU felé haladó állam. A Kreml szempontjából nincs annál nagyobb fenyegetés, mint hogy az orosz választópolgár felteszi azt a kérdést, hogy ha az ukrán testvéreknek sikerült, nekünk miért nem? A Kremlnek elemi rezsimbiztonsági érdeke az, hogy Ukrajna ne legyen különösebben sikeres hely. Az egy főre jutó orosz GDP 10 ezer dollár körül van, az ukrán kicsit több, mint 3 ezer. Oroszország sem egy gazdag hely – ugyanez a szám Magyarország esetében 15 ezer dollár –, de hozzájuk képest Ukrajna tényleg szegény. Viszont 2014 óta Ukrajnában erős nyugati irányú fordulat zajlik, haladnak a reformok, katonailag az ország erősödik, és egyre több nyugati támogatást kap. NATO-tag ugyan belátható időn belül nem lesz, mert a NATO nem vesz fel területi konfliktussal küzdő államot – Ukrajnában pedig rögtön van belőle kettő is, a Krím és Kelet-Ukrajna –, de Oroszország arra akar garanciát kapni, hogy Ukrajna soha nem is lesz a NATO tagja.

 
Forrás: DGAP

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.