Interjú

„Ha háború lesz, az nem lesz kicsi”

Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa

Külpol

Lesz-e háború Ukrajnában, és ha lesz, mekkora? Mire képes az ukrán hadsereg, és mi várható az orosz erőktől? Miért most eszkalálódott az orosz–ukrán konfliktus, és van-e bármi esély arra, hogy a diplomáciai tárgyalások megoldáshoz vezetnek?

Magyar Narancs: Több januári interjúban azt mondta, hogy optimista, és reméli, a szemben álló felek találnak diplomáciai megoldást a konfliktusra. A helyzet napról napra változik, a CIA információi szerint hamarosan megindulhat a támadás (az interjú február 13-án, vasárnap este készült). Ebben a pillanatban mit gondol, lesz háború?

Rácz András: Jelenleg 80 százalék fölé tenném a valószínűségét, hogy igen, lesz háború. Illetve fontos megjegyezni, hogy háború nyolcadik éve van, így a helyes kérdés az, hogy eszkaláció lesz-e. Ennek most nagyobb a valószínűsége, mint eddig bármikor. Látszik, hogy Oroszország egy nagy léptékű támadáshoz szükséges katonai erőit mostanra maradéktalanul összevonta, így ha a Kreml kiadja a parancsot, akkor bármelyik pillanatban megkezdődhet a támadás. A diplomáciai tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

MN: Miért éppen most eszkalálódott a helyzet?

RA: Oroszországot nagyon zavarja az, ami Ukrajnában 2013–2014 óta történik, az idő pedig Oroszország ellen dolgozik, így az az orosz kalkulus, hogy most lépni még mindig olcsóbb, mint néhány év múlva. Hogy Oroszország mit akar elérni, az világos: Ukrajna ne legyen a NATO tagja, Ukrajnában ne legyenek NATO-csapatok és nyugati kiképzőbázisok. És bár erről nyíltan nincs szó, de azt is akarja, hogy Ukrajna ne közeledjen az Európai Unióhoz. Oroszország ezeket meg is fogalmazta abban a két decemberi dokumentumban, amelyeket az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-nak adtak át. Mindkét tervezet azt a címet viselte, hogy nyilatkozat az európai biztonságról, csak éppen Európát nem kérdezték meg arról, mit szól ehhez. Egyébként az orosz követelések logikusak és koherensek, de ezek olyan ügyek, amelyekbe Oroszországnak jogilag nincs beleszólása. Olyan jogokat próbál vindikálni magának, amit ha elfogadnának, az alapvetően kérdőjelezné meg a II. világháború utáni európai rendet.

MN: Akkor mégis miért csinálják?

RA: Van mögötte egy erős vélt biztonsági érdek: úgy gondolják, hogy ha a NATO közelebb kerül az orosz határhoz, az komoly veszélyt jelenthet Moszkvára. Emellett van egy erős rezsimbiztonsági érdek is. Képzeljük el, hogy Ukrajna prosperáló, gazdag, az EU felé haladó állam. A Kreml szempontjából nincs annál nagyobb fenyegetés, mint hogy az orosz választópolgár felteszi azt a kérdést, hogy ha az ukrán testvéreknek sikerült, nekünk miért nem? A Kremlnek elemi rezsimbiztonsági érdeke az, hogy Ukrajna ne legyen különösebben sikeres hely. Az egy főre jutó orosz GDP 10 ezer dollár körül van, az ukrán kicsit több, mint 3 ezer. Oroszország sem egy gazdag hely – ugyanez a szám Magyarország esetében 15 ezer dollár –, de hozzájuk képest Ukrajna tényleg szegény. Viszont 2014 óta Ukrajnában erős nyugati irányú fordulat zajlik, haladnak a reformok, katonailag az ország erősödik, és egyre több nyugati támogatást kap. NATO-tag ugyan belátható időn belül nem lesz, mert a NATO nem vesz fel területi konfliktussal küzdő államot – Ukrajnában pedig rögtön van belőle kettő is, a Krím és Kelet-Ukrajna –, de Oroszország arra akar garanciát kapni, hogy Ukrajna soha nem is lesz a NATO tagja.

 
Forrás: DGAP

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.