Előrehozott választás Franciaországban

Jupiter lesújt

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2024. június 26.

Külpol

Megszégyenítő vereséget szenvedett az európai parlamenti választáson Emmanuel Macron centrista szövetsége. A köztársasági elnök már közvetlenül az urnazárás után bejelentette a Nemzetgyűlés azonnali feloszlatását, és új választást írt ki. A végeredmény akár társbérlet is lehet a pillanatnyilag nyerésre álló szélsőjobbal.

Káoszba sodorta, az összeomlás felé taszítja az országot őrült, felelőtlen hazardírozásával – így kommentálták még a legközelebbi munkatársai és a kormány tagjai közül is többen Macron váratlan lépését, amelyről ők is csak az elnök fennkölt televíziós beszédéből értesültek. A második elnöki ciklusát töltő, kezdettől afféle államvédő Jupiter szerepében fellépő Macron feltehetően személyes sértésként élte meg, hogy pártja, a Renaissance (Újjászületés) nemzetgyűlési képviselői és a kormánya nem voltak képesek többre, szégyent hoztak rá, és ettől féktelen haragra gerjedt. Bár a közvélemény-kutatások jó ideje jelezték, hogy a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés – RN) ellenállhatatlanul tör az élre, a június 9-i választás feketén-fehéren megmutatta, hogy Franciaországban ma immár messze ez a legerősebb a párt. A voksoláson 31,37 százalékot szerzett, 30 képviselőt juttatva az Európai Parlamentbe, több mint kétszer annyit, mint a 14,6 százalékkal, 13 képviselővel a második helyen befutó, elnöki többségként emlegetett Ensemble! (Együtt!) centrista koalíció. (Amelynek a Nemzetgyűlésben valójában csak relatív többsége van.) A harmadikok a szocialisták lettek 13,89 százalékkal, őket követi a szélsőbaloldali La France Insoumise (Engedetlen Franciaország – LFI), Jean-Luc Mélenchon pártja.

Beindult a macrontalanítás

A tendenciát már a két évvel ezelőtti parlamenti választások világosan mutatták. (Lásd cikkünket: Jupiter alkonya, Magyar Narancs, 2022. június 22.) Macronék már akkor sem tudtak abszolút többséget szerezni a Nemzetgyűlésben, több mint húsz alkalommal kellett az alkotmány 49/3 pontjához folyamodniuk, amely lehetővé teszi, hogy egy kormányzati törvényjavaslatot relatív többséggel is keresztül lehessen verni. Ez történt például a következő évi költségvetés vagy a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelő, a társadalom kemény ellenállásába ütköző nyugdíjreform törvénybe iktatásakor.

Az Ensemble!-t alkotó centrum vezető figurái – Gabriel Attal miniszterelnök, Édouard Philippe, az első Macron-kabinetet vezető gaulle-ista kormányfő, Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter – a bejelentés okozta sokkból felocsúdva nyíltan szembefordultak Macronnal. Többen arra szólították fel, hogy húzódjon háttérbe, és meg se szólaljon a kampányban; s amikor az önjáró főnök ennek nem tett eleget, támadásba lendültek. Megindult a tábor „macrontalanítása”. A Renaissance képviselőjelöltjeinek plakátjára nem teszik fel Macron fotóját, mint korábban, és a Renaissance helyett az Ensemble pour la République (Együtt a Köztársaságért!) címkét használják. A formáció listavezetője, a 35 éves Attal – akit Macron a maga lekezelő stílusában csak kisöccsének nevezett – azzal járja éjjel-nappal az országot, hogy most miniszterelnököt kell választani, és ő a legalkalmasabb jelölt. Édouard Philippe, a három éve az Ensemble!-hoz csatlakozott jobbközép párt, az Horizons alapítója a múlt hét végén arról beszélt, hogy a macronizmusnak vége, és hogy új centrista parlamenti többséget hoznak össze a választásra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.