Láthatatlan ember - A Digi TV fura ura: Teszári Zoltán portréja

  • Hamza Gábor
  • 2006. június 29.

Külpol

Teszári Zoltán felemelkedése mesébe illő történet: kezdetben egy nagyváradi rozoga bódéból méri a fagyit, nyolc év múlva viszont már Románia legjelentősebb kábelszolgáltatója. Újabb nyolc év, és cége a digitális televíziózás kelet-európai piacán a multinacionális vállalatok rettegett vetélytársa, az IT-szolgáltatások regionális nagyhatalma.
Teszári Zoltán felemelkedése mesébe illő történet: kezdetben egy nagyváradi rozoga bódéból méri a fagyit, nyolc év múlva viszont már Románia legjelentősebb kábelszolgáltatója. Újabb nyolc év, és cége a digitális televíziózás kelet-európai piacán a multinacionális vállalatok rettegett vetélytársa, az IT-szolgáltatások regionális nagyhatalma.

Az RDS & RCS vállalatbirodalom ma Románia egyik legnagyobb cége, melyre olyan hatalmasságoknak fáj a foguk, mint a Deutsche Telekom (DT) vagy az amerikai UPC. A kelet-európai privatizációban és piaci térfoglalásban jeleskedő multik olyan szereplővel találták szembe magukat, mely rafinált üzletpolitikájával mindig egy lépés-sel előttük jár, ha kell, önköltségi ár alatt dolgozik, és mindegyiknél jobban ismeri a vékony pénztárcájú keleti fogyasztók igényeit. A cég ma már három országban kínálja szolgáltatásait; Magyarországon és Szlovákiában a Digi TV nevű csodafegyverével forgatta föl a piacot, négy hónap alatt csaknem negyvenszázalékos árzuhanást előidézve. A történet főszereplője egy harmincöt éves nagyváradi vállalkozó, Teszári Zoltán, akit tavaly a Capital nevű üzleti szaklap Románia tizenhetedik leggazdagabb emberének kiáltott ki.

A fagyitól a kábeltévéig

"Olyan, mint a ti Kókátok, egy fiatal yuppie, aki mindig jó helyen volt jó időben, azzal a különbséggel, hogy Teszári utál feltűnősködni - jellemezte a Narancsnak a milliárdost az egyik bihari román lap munkatársa. - A fagyizós korszaka óta követem a ténykedését, de soha semmi rosszat nem hallottam róla, ami mégiscsak lehetetlen dolog, ismerve a romániai elit felemelkedését, mocskos, illegális ügyeit." Valóban, nem is Teszári gyors meggazdagodása az igazi csoda, hanem makulátlannak tűnő életútja, ami - valljuk be - Magyarországon is különlegesnek számítana, nemcsak a vadkapitalista piacáról hírhedt Romániában.

"Amihez hozzányúl, arannyá válik, egyszerűen nem tud veszíteni" - meséli egyik volt cselgáncscsapattársa. Teszári tizenévesen már a román dzsúdóválogatott tagja, a Ceausüescu-éra utolsó évében második lett a sportág Európa-bajnokságán. A rendszerváltást követően összeáll a váradi katolikus püspök, Tempfli József unokaöccsével, és egy apró fagyizót nyitnak az olaszi plébániatemplom oldalában - beceneveiket kölcsönözve a cégnek - Rubin 'n' King néven. Az üzleti érzék családi örökség lehet: Teszári apja Várad legjobb karosszérialakatosa, a fél város hozzá hordja az autóját. A fagyizó gyorsan és jól tejelt; a vállalkozás sikerének titka - mely máig Teszári legfőbb trükkje - a fapadosság. Az egyháztól szerzett kétszer két méteres helyiség lényegében a templom szeméttárolója volt, aprópénzért jutottak hozzá. A lényeg: utcafrontra nyílt, a korzózó polgárok hosszú sorokban várakoztak a fagyira.

A kis gömböc hízásnak indult. Teszári ügyesen használta ki Nagyvárad határváros jellegét, logisztikai előnyét: fagyialapanyagokat importált, majd tölcsérgyárat létesített, fél Erdélyt ellátva portékájával. A sikerek ellenére nem ragadt le a cukrászbiznisznél, igen hamar belevágott egy olyan üzletbe, ami biztos extraprofitot garantált a kilencvenes évek Romániájában. A lakosság ugyanis kiéhezett a televíziózásra, hiszen 1990 előtt a köztévé nem sugárzott mást, csak a diktátor házaspár beszédeit és a személyi kultusz unalmas műsorait. A rendszerváltást követően éppen ezért gomba módra szaporodtak a kábeltévés szolgáltatások, számos nyugati csatornát kínálva, és ezen a piacon a TVS járt az élen. Ennek Kiss Sándor az egyik alapítója, aki a késő Kádár-korban kiépült magyar kábelhálózatot működtető cégektől vásárolta meg a felszerelést, kihasználva, hogy az anyaországi vállalkozások éppen ebben az időszakban láttak hozzá a technológia felújításához, cseréjéhez. Csakhogy Kissnek gondjai akadtak a hatóságokkal, a román vállalkozók ugyanis a korai időszakban előszeretettel játszották ki a "magyar kártyát", azaz hivatali nexusaikat rendszeresen a magyar vetélytársaikra uszították. Kiss ebből okulva - az érinthetetlenség megszerzése érdekében - beszállt a politikába. Karrierje gyorsan ívelt felfele, ma RMDSZ-színekben ő a Bihar Megyei Tanács első embere. A Váradon és Brassóban erős bástyákat építő cégét 1992-ben lepasszolta Teszárinak. "Kiss politikai sikerei egyben Teszárinak is immunitást biztosítottak, részben ennek köszönhető, hogy a fiatal vállalkozó máig nem kényszerült arra, hogy >>befektessenTeszári 1994-ben megalapítja a Romania Cabel Systemet (RCS), mely a kezdeti konszolidációt követően őrült terjeszkedésbe kezd. Városról városra haladva egyenként felvásárolja a kis és közepes szolgáltatókat, végül a századfordulóra Románia minden egyes régiójában jelen van (2006-ban már 67 városban). "Kérlelhetetlen menedzserekkel dolgoztat, akik profi módon tárgyalnak, pontosan tudják, ki-nek mit kell ígérni - mondja a Narancsnak a szintén váradi származású Gáspárik Attila, a romániai Audiovizuális Tanács alelnöke. - Jó csapatjátékos, nagy figyelmet fordít arra, hogy munkatársai magukénak érezzék a céget, elégedettek legyenek. A RCS-vezérek mind neki köszönhetik a felemelkedésüket, karrierjüket, a tűzbe mennének Teszáriért." A felvásárolandó cég veze-tésében rendszerint megkeresi a leggyengébb láncszemet, előkelő posztot ígér neki az RCS-ben, így könnyedén hozzájut a létfontosságú információkhoz, és viszonylag hamar nyélbe üti az üzletet, majd lezavarja a fúziót. Természetesen mindennek erős centralizáció és hierarchia az eredménye: a Magyar Narancsnak többheti kitartó érdeklődés után sem adtak információt a cégről, a megkeresett igazgatók csak annyit mondtak, amíg nem kapnak engedélyt "fentről", nem nyilatkozhatnak.

Egyébként Teszári majdhogynem gyűlöli a sajtót, tizenhat éve következetesen távol tartja magától a médiát. Még nem jelent meg róla fénykép, nem készült vele interjú. Néhány hónapja azért keveredett összetűzésbe egy fotóriporterrel, mert az lekapta egy fogadáson, és Teszári követelte a kép törlését. A romániai milliárdosok amúgy többnyire imádnak szerepelni, tele van velük a bulvársajtó. A székelyföldi - Teszárival egyidős - Kurkó Jánosról néhány éve egész estés műsort készített Frei Tamás, amelyben Kurkó egyenesen kérkedett meggazdagodásának zűrös ügyeivel. Medgyessy Péter barátja, a nagyváradi Mudura Sándor ugyancsak különféle fogadások rendszeres résztvevője, s rutinos nyilatkozó. Ráadásul sok gazdag nemcsak szerepelni szeret a médiában, de maga is sajtóbirodalmat tart fenn, elsősorban önfényezése érdekében.

A romániai oligarchák nemcsak presztízscélból tartanak fenn saját médiabirodalmat, az általuk pénzelt lapok, tévécsatornák munkatársainak legfőbb feladata a vetélytársak utáni nyomozás, adott esetben az üzleti ellenfél lejáratása. Teszárinak pedig igencsak sok ellensége van, például az RCS terjeszkedése miatt nehéz helyzetbe került üzletemberek, akik örömmel vágnák át a sajtó segítségével a milliárdos torkát.

A kérlelhetetlen vetélytárs

2003 perdöntő év a cég történetében: az RCS beszipkázta a dél-romániai TerraSatot a maga 150 ezer előfizetőjével, és ezzel a húzással Teszári kábeltársasága a maga 1,3 millió előfizetőjével piacvezető lett, megelőzve az örök vetélytárs Astral Telecomot. A tét óriási: 6,5 millió román kapja kábelen a csatornákat, napi 235 percet tölt a doboz előtt, aminek igencsak nagy hatalma van: felmérések szerint a lakosság 70 százaléka kizárólag a tévéből tájékozódik a világról. A piacon háború zajlik, főleg amióta megjelent a UPC Romániában. Az amerikai cég 2005-ben felvásárolta az Astralt, a román szaksajtó szerint 420 millió dollár fizetett érte.

Csakhogy Teszári a UPC megjelenésekor már megint a vetélytársak előtt járt. 1998-ban - amikor a román internetpenetráció még sehol sem volt - ismét nagy üzletbe vágta a fejszéjét: megalapította a Romania Data Systemet (RDS), mely az RCS hálózatát használva kínálja a világhálóra jutást. A recept itt is a régi: az első periódusban viszonylag gyenge minőségű, de olcsó szolgáltatásokat nyújt (az RDS-technika hibái miatt például többször leáll a kereskedés a bukaresti tőzsdén), mert elsődleges cél a terjeszkedés, ami rengeteg pénzt visz el. Idővel aztán sokat csiszolnak a minőségen, egyre több, a fogyasztók speciális igényeit figyelembe vevő csomaggal rukkolnak elő. 2005 áprilisában egyesül az RDS és az RCS, "az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, az adminisztráció csökkentése érdekében", és megjelennek a cég triple-play szolgáltatásai - telefon, internet és kábeltévé egyben. Ez azonnal kiveri a biztosítékot a nemzeti telefontársaságnál, a RomTelecomnál, amely egy ideig letiltotta az RDS hálózatáról érkező hívásokat.

Hasonló megütközéssel fogadta a piac 2004-ben a Digi TV megjelenését: Teszári év végére már kétszázezer előfizetővel büszkélkedhet Romániában, 2006 februárjában pedig magyarországi kábelszolgáltató cégére - Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft. (EMKTV) - támaszkodva Magyarországon is elindítja digitális tévészolgáltatását, s három hónap alatt 30 ezer előfizetőt szerez. A TV 2 rögtön perrel fenyegetőzik, sérelmezve - mint utólag kiderül, alaptalanul -, hogy a Digi TV ingyen sugározza a csatorna műsorát, s egy eurót követel minden előfizető után. A hazai kábeles szolgáltatók a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak, azt állítva, hogy a váradi vállalkozó cégei önköltség alatt kínálják szolgáltatásaikat. Végül Teszári minden meccset megnyer, a román és a magyar piac szereplői pedig kénytelenek lépni: a kábeles és a digitális műsorszórás piacán negyvenszázalékos árzuhé következik be néhány hét alatt.

"Vagy arra játszik, hogy az előfizetők begyűjtése után emeli az árakat, vagy esetleg arra, hogy piacot szerezve felkelti maga iránt a nagyok érdeklődését" - próbálja megfejteni az RDS & RCS straté-giáját az egyik multi lapunknak nyilatkozó kommunikációs igazga-tója. A román szaksajtó már több éve találgatja, hogy a váradi milliárdos mikor adja el cégeit a térségben nagy vehemenciával terjeszkedő multiknak. Tavaly több alkalommal híre ment, hogy tárgyalások zajlanak a Deutsche Telekom és Teszári között (sokan még a vételárat is tudni vélték: egymilliárd dollár), míg Magyarországon információink szerint a UPC tett ajánlatott az EMKTV-re. A szakértők szerint az RDS & RCS már nem bírja sokáig a versenyt, példa a kolozsvári Astralt alapító Horia Ciorcil- esete, aki egy adott pillanatban - belátva, hogy nem nyújtózkodhat tovább - eladta a cégét, a kapott pénzt pedig átforgatta a bank- és ingatlanszférába.

A kis gömböc növekedésének történetében elérkeztünk a legrejtélyesebb ponthoz: honnan szedi Teszári a folyamatos terjeszkedéshez szükséges milliókat? Közvetett úton ő a tulajdonosa a vállalatbirodalomnak (lásd keretes írásunkat), igaz, a háttérben ott áll egy amerikai és egy osztrák befektetőtársaság, melyek vélhetően komoly támogatást nyújthattak az évek alatt a cégnek a terjeszkedéshez. "A magyarázat - véli Teszári egyik barátja - a folyamatosan bővülő piacban keresendő, ami még Romániában is eléri az évi 40 százalékot, ráadásul Zoltán mindig a boom előtti pillanatban teszi meg a tétjeit, azaz nem túl nagy ráfordítással jelentős profitot ér el, amelyet újból és újból visszaforgat." Állítólag amikor a DT megkereste vételi ajánlatával, Teszári így fakadt ki: "Harmincöt évesen menjek nyugdíjba?"

Szerénység

"Megszállott, nem a pénzért csinálja" - mondja róla egy dzsúdós cimborája. Akárhogy is, a vagyona tengernyi. A leggazdagabb román háromszázas listáját összeállító Capital úgy számolt, hogy 2004 és 2005 között Teszári Zoltán vagyona százmillió dollárral növekedett (jelenleg 180 millióra becsülik), de egyes számítások szerint az RDS & RCS forgalma is megkétszereződött az utóbbi években.

Ennek ellenére nincsenek új-gazdag allűrjei. Nem költözött el Nagyváradról Bukarestbe, állítólag nem szereti a fővárosi rongyrázást. Nemrégiben nősült, már meg is született a birodalom örököse. Magánéletéről ezen kívül semmit nem tudni. Mivel távol tartja magától a sajtót, úgy járhat-kelhet a városban, hogy senki sem ismeri fel. Továbbra is le-leugrik edzeni a cselgáncsklubba, pizzázni jár a családjával. Egyetlen mániája van: az autó - nem is adja alább egy Ferrarinál.

A legfurcsább, hogy soha, semmilyen formában nem ártotta bele magát a politikába. Igaz, Kiss Sándor, illetve Bíró Rozália - Nagyvárad alpolgármestere - továbbra is részvényes az RDS & RCS-ben, de ez inkább a régi üzleti kapcsolat maradványa. Az, hogy bent tartja őket a cégben, egyetlen célt szolgál: információink szerint Kiss a zsilip, aki nem engedi megkörnyékezni Teszárit. Az állami vállalatokkal, a hivatalokkal sem bratyizik; felajánlja ugyan szolgáltatásait, de cserébe kőkemény elvárásai vannak: még a korai időszakban igen olcsó, praktikus csomaggal kínálta meg a román energiaszolgáltató mamutot, cserébe ingyen használta a cég távvezeték-infra-struktúráját.

Márpedig ember legyen a talpán, aki Romániában ellen tud állni a politika nyomulásának. Ha csak a leggazdagabbak listájára pillantunk, láthatjuk: a román oligarchák sokat köszönhetnek az államnak és működtetőinek. A listave-zető Iosif Constantin Dragon a második világégés előtt a Vasgárdát szolgálta, majd olasz emigrációjában igen jó viszonyt ápolt a hazai kommunista rezsimmel. Ion Tiriac - a volt teniszező - az exminiszterelnökkel, Adrian N-staséval jár vadászni, Voiculesücu saját bejáratú párttal (a konzervatív párt) rendelkezik. A Teszárihoz hasonló utat járó Ciorcil- George Copos miniszterelnök-helyettessel együtt üzemelteti a bukaresti Hilton szállót.

Háló

A 2005-ben egyesült internet- és kábelszolgáltató RDS & RCS 93,15 százalékos tulajdonosa a Hollandiában bejegyzett Cable Communications System NV (CCS), melyben az RSC Management, Teszári Zoltán cége a többségi tulajdonos (57 százalék). Ezenfelül Teszári a CCS-ben és a RDS & RCS-ben is egy-egy kisebb részt birtokol, a romániai vállalkozásban mindössze 2,09 százalékot. A holland cég mögött ott találjuk az EPIC és a Quadrant nevű osztrák és amerikai befektetőtársaságot, illetve több romániai magánszemélyt. Az CCS-ben Teszári egykori cselgáncscsapattársa, Ludescher János Csaba 1,1 százalékot birtokol, továbbá 1 százalék alatti részesedéssel jelen van a cégben tizenhat magánszemély, köztük Kiss Sándor, Bihar megye tanácselnöke és Bíró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere.

Neked ajánljuk