Magyar Narancs: Mennyire lepte meg, hogy az oroszok egyik percről a másikra fegyverként használják a gázcsapot?
Holoda Attila: Erre már hamarabb számítottam. Az orosz támadás nyomán a nyugati országok közül mind többnél vetették fel az embargó lehetőségét, majd jött Putyin a szigorú tekintetével és a fenyegetőzés az atombombával – már akkor azt gondoltam, hamarosan várható egy demonstratív gázcsapelzárás. Már csak azért is, hogy Putyin megmutathassa: meg meri tenni. Ő kifejezetten szeret magáról ilyen képet sugározni, és efféle hatást akart kelteni a rubelben fizetés előírásával is. A gázelzárással büntetett Lengyelország, illetve Bulgária vezetése jelenleg nem a szíve csücske Putyinnak. A lengyelekkel hagyományosan nincsenek jóban, a bolgárok pedig az új, immár nem Putyin-barát kormány megválasztásával estek ki a pixisből. Ugyanakkor a bolgároknak nemigen van más importlehetőségük, mint az orosz gáz. Sőt korábban még ez sem létezett vagy csak alig volt: de az is jellemző, hogy a bolgár gázellátottság azért messze nincs olyan szinten, mint a magyar. Amikor 2009-ben az oroszok leállították Ukrajna felé a gázszállítást, ugyanazt mondták, mint most: a tranzitszállítás mehet Európába, de az ukránok részét nem küldjük – ott ugyanis két vezetéken ment a gáz. Mindez télen történt, az ukránok fáztak, az akkori ukrán kormányzat sem hagyhatta, hogy megfagyjon sok millió polgára, így azután megcsapolták a tranzitvezetéket, és leszedtek valamennyit az Európába tartó mennyiségből. Úgy kalkuláltak, hogy utólag majd csak elszámolnak az oroszokkal. Akik erre meg demonstratívan lezárták a tranzitszállítást is – mindez talán másfél hétig tartott. Magyarországon már megvolt a stratégiai földgáztároló, mivel a korábbi, 2006-os orosz–ukrán gázvita idején az akkori magyar országgyűlés gyakorlatilag ellenszavazat nélkül határozott egy stratégiai föld alatti földgáztároló létrehozásáról 1,2 milliárd köbméteres kapacitással, ami legalább 40 napig képes naponta 20–25 millió köbméter gázt beadni a rendszerbe. Amikor 2009-ben az oroszok lezártak, már készen volt az új földgáztároló, és nagyon büszkék voltunk arra, hogy mi még a szerbeknek, bosnyákoknak is tudtunk adni az ott tárolt gázból.
MN: Mi a helyzet a Bulgárián átmenő gázvezetékkel? Azt nem zárhatják le, csapolhatják meg?
HA: Most egy vezetékről, de két szerződésről van szó. A Gazprom köt egy szerződést a tranzitvállalattal. Magyarországon is van ilyen: a Földgázszállító Zrt., a Mol százszázalékos tulajdonában levő leányvállalat, amely a hazai nagy nyomású vezetékrendszer működtetéséért és a földgáz tranzitálásáért felel. Emellett ott a gázkereskedő cég, nálunk és a bolgároknál is, amely megveszi a Gazpromtól a gázt. Ezekkel külön-külön szerződnek. Az ukránok 2009-ben még szívfájdalom nélkül vételeztek a másnak szánt szállítmányból – de itt most mégiscsak egy EU-tagállamról, egy jogállamról van szó, a bolgárok nem fogják csak úgy, önkényesen felülírni a tranzitszerződést. A bolgár kormányfő is csak annyit nyilatkozott, hogy felülvizsgálják az összes Gazprommal kötött szerződést, beleértve az európai gáztranzitra vonatkozót is. Az oroszok tehát megzsarolták a bolgárokat és nem mellesleg a lengyeleket, a bolgárok meg kvázi visszazsarolták őket. A kölcsönös erőfitogtatásból oda is eljuthatunk, hogy a bolgárok azt mondják, jó, akkor mi lezárjuk az európai gáztranzitot – mert pontosan tudják, hogy utánuk két olyan ország kap földgázt az oroszoktól, amelyek az orosz vezetés számára kedvesek: Szerbia és Magyarország. A szerbek korábban rajtunk keresztül kapták a tranzitgázt, ami Ukrajnából érkezett. Most viszont nincs más csatornájuk, csak az új Török (Balkáni) Áramlat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
