Interjú

„Mi pazaroljuk a legjobban”

Holoda Attila energetikai szakértő a gázhiányról

Külpol

A gázelzárással való orosz fenyegetés és zsarolás különösen súlyosan érint egy olyan országot, amelynek a vezetői fokozták az energiafüggőséget, amelyben a lakosság jelentős része él energiaszegénységben és ahol államilag bátorítanak energiapazarlásra.

Magyar Narancs: Mennyire lepte meg, hogy az oroszok egyik percről a másikra fegyverként használják a gázcsapot?

Holoda Attila: Erre már hamarabb számítottam. Az orosz támadás nyomán a nyugati országok közül mind többnél vetették fel az embargó lehetőségét, majd jött Putyin a szigorú tekintetével és a fenyegetőzés az atombombával – már akkor azt gondoltam, hamarosan várható egy demonstratív gázcsapelzárás. Már csak azért is, hogy Putyin megmutathassa: meg meri tenni. Ő kifejezetten szeret magáról ilyen képet sugározni, és efféle hatást akart kelteni a rubelben fizetés előírásával is. A gázelzárással büntetett Lengyelország, illetve Bulgária vezetése jelenleg nem a szíve csücske Putyinnak. A lengyelekkel hagyományosan nincsenek jóban, a bolgárok pedig az új, immár nem Putyin-barát kormány megválasztásával estek ki a pixisből. Ugyanakkor a bolgároknak nemigen van más importlehetőségük, mint az orosz gáz. Sőt korábban még ez sem létezett vagy csak alig volt: de az is jellemző, hogy a bolgár gázellátottság azért messze nincs olyan szinten, mint a magyar. Amikor 2009-ben az oroszok leállították Ukrajna felé a gázszállítást, ugyanazt mondták, mint most: a tranzitszállítás mehet Európába, de az ukránok részét nem küldjük – ott ugyanis két vezetéken ment a gáz. Mindez télen történt, az ukránok fáztak, az akkori ukrán kormányzat sem hagyhatta, hogy megfagyjon sok millió polgára, így azután megcsapolták a tranzitvezetéket, és leszedtek valamennyit az Európába tartó mennyiségből. Úgy kalkuláltak, hogy utólag majd csak elszámolnak az oroszokkal. Akik erre meg demonstratívan lezárták a tranzitszállítást is – mindez talán másfél hétig tartott. Magyarországon már megvolt a stratégiai földgáztároló, mivel a korábbi, 2006-os orosz–ukrán gázvita idején az akkori magyar országgyűlés gyakorlatilag ellenszavazat nélkül határozott egy stratégiai föld alatti földgáztároló létrehozásáról 1,2 milliárd köbméteres kapacitással, ami legalább 40 napig képes naponta 20–25 millió köbméter gázt beadni a rendszerbe. Amikor 2009-ben az oroszok lezártak, már készen volt az új földgáztároló, és nagyon büszkék voltunk arra, hogy mi még a szerbeknek, bosnyákoknak is tudtunk adni az ott tárolt gázból.

MN: Mi a helyzet a Bulgárián átmenő gázvezetékkel? Azt nem zárhatják le, csapolhatják meg?

HA: Most egy vezetékről, de két szerződésről van szó. A Gaz­prom köt egy szerződést a tranzitvállalattal. Magyarországon is van ilyen: a Földgázszállító Zrt., a Mol százszázalékos tulajdonában levő leányvállalat, amely a hazai nagy nyomású vezetékrendszer működtetéséért és a földgáz tranzitálásáért felel. Emellett ott a gázkereskedő cég, nálunk és a bolgároknál is, amely megveszi a Gazpromtól a gázt. Ezekkel külön-külön szerződnek. Az ukránok 2009-ben még szívfájdalom nélkül vételeztek a másnak szánt szállítmányból – de itt most mégiscsak egy EU-tagállamról, egy jogállamról van szó, a bolgárok nem fogják csak úgy, önkényesen felülírni a tranzitszerződést. A bolgár kormányfő is csak annyit nyilatkozott, hogy felülvizsgálják az összes Gazprommal kötött szerződést, beleértve az európai gáztranzitra vonatkozót is. Az oroszok tehát megzsarolták a bolgárokat és nem mellesleg a lengyeleket, a bolgárok meg kvázi visszazsarolták őket. A kölcsönös erőfitogtatásból oda is eljuthatunk, hogy a bolgárok azt mondják, jó, akkor mi lezárjuk az európai gáztranzitot – mert pontosan tudják, hogy utánuk két olyan ország kap földgázt az oroszoktól, amelyek az orosz vezetés számára kedvesek: Szerbia és Magyarország. A szerbek korábban rajtunk keresztül kapták a tranzitgázt, ami Ukrajnából érkezett. Most viszont nincs más csatornájuk, csak az új Török (Balkáni) Áramlat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.