Parlamenti választás Szlovéniában

Mini-Viktor bukdácsol

  • Borut Mekina
  • 2022. április 20.

Külpol

A hétvégén nem csak Franciaországban érheti bal­eset Orbán egy barátját: a jelek szerint verés vár Janez Janšára is. Pedig mennyi szépet és jót kapott magyar barátjától! Ám alkotmányozó többség nélkül, úgy tűnik, még a legtanulékonyabbak sem tudnak demokráciából önkényuralmat mángorolni.

Nika Kovačnak hívják. Két évvel ezelőtt Szlovéniában még senki nem tudta pontosan, hogy ki ez a törékeny, ám energiával teli és rettenthetetlen lány. A Március 8. elnevezésű nőjogi mozgalom vezetőjeként legfontosabb projektje akkor a nemi erőszak büntetőjogi újradefiniálása volt: „Csak az igen jelent igent!” Ma a 29 éves Kovač az egyik legerősebb politikai személyiség az országban. Ő a szlovén civil társadalom motorja, hajtóereje. Az április 24-i parlamenti választások előtt őt szeretné maga mellé állítani minden ellenzéki párt. És ő az a személy is, akit a mini-Orbán, Janez Janša a legagresszívabb támadásokkal sem tudott a földbe taposni.

Persze, túlzok egy kicsit – de a rendkívüli idők rendkívüli embereket csalnak ki a fényre, s Nika Kovač minden kétséget kizáróan ilyen; személyisége valósággal felragyogott ezekben a baljós időkben.

Gumibot és répa

Szlovénia az elmúlt két évben az utóbbi harminc év legsötétebb időszakát élte. Janez Janša harmadik, 2020 márciusában uralomra került kormánya a repressziótól a propagandáig mindazokat a hatalmi technikákat bevetette, amelyek oly jól ismertek Magyarországon is, s ezeket az idő szorításában még fokozta is. Az elmúlt két évben több mint száz tömegdemonstrációt tartottak ellene, az egyiken a rendőrség több mint 400 könnygázgránátot lőtt ki a tüntetőkre. Egy másik demonstráció után a rendőrség az egyik szervezőnek 34 ezer eurós számlát állított ki a rendezvény biztosításáért, és még 10 ezer euró bírságot is. Egy ízben pedig, amikor a járvány idején nem engedélyezték a nyilvános tiltakozást, 27 embert tartóztattak le, mert nyilvánosan felolvasták a szlovén alkotmányt.

Janša bírálóinak elhallgattatására és hatalmának megszilárdítására használta fel a járványt. Sehol Európában nem voltak olyan sokáig zárva az iskolák, mint Szlovéniában, s amikor a diákok tiltakoztak ez ellen, személyenként 400 euróra büntették őket. A kijárási tilalom 174 napon át tartott – ám minden kínai stílusú intézkedés dacára egy időben Szlovéniában haltak meg a legtöbben lakosságarányosan Covidban. Mindeközben pedig – magyar mintára – folyamatos támadások érték a sajtót. Amikor a kormány be akarta törni a szlovén hírügynökséget, az STA-t, és 312 napon át egy garast sem folyósított a működésére a költségvetéséből, az újságírók mégis tovább dolgoztak. Ahhoz, hogy a bizonytalan körülmények között el tudják tartani a családjukat, a polgárok gyűjtést szerveztek nekik. Az STA-t Janša nem is tudta elfoglalni, a közszolgálati RTV Sloveniját azonban nem sokkal a választások előtt az uralma alá hajtotta. A hírszerkesztőség élére kedvenc szerkesztőjét nevezték ki, jóllehet az újságírók 82 százaléka az ellenjelöltet támogatta. Most a szlovén köztévé leginkább valamiféle mulatós csatornára emlékeztet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.