Négy orosz falu lakóit evakuálták egy atomerőmű környékén az ukrán csapatok közeledése miatt

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 10.

Külpol

Tovább folynak a harcok Kurszk térségében.

Péntek éjjel is az oroszországi Kurszk térségében maradtak az ukrán csapatok, szombaton lesz tehát ötödik napja, hogy az ukrán erők behatoltak Oroszország területére – írja a BBC hírösszefoglalója alapján a Telex.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy folytatják az ukrán hadsereg visszaverését, a minisztérium szerint az elmúlt 24 órában több mint 280 ukrán katona halt meg az offenzívában, ezt a számot azonban független források nem támasztották alá. A jelentések szerint az ukrán csapatok több mint 10 kilométerre hatoltak be Oroszország belsejébe, ez a legmélyebb határon átnyúló ukrán előrenyomulás azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij csütörtök este arról beszélt, Oroszországnak éreznie kell, mit tett Ukrajnával.

A kurszki harcok fokozatosan közelednek egy atomerőműhöz, ezért a Nemzeti Atomenergia-ügynökség (IAEA) közleményt adott ki, amelyben mindkét felet maximális önmérsékletre szólították fel.

A térségben Oroszország rendkívüli állapotot rendelt el, az atomerőmű környékéről négy falu lakóit evakuálták.

A Reuters közben arról ír, Ukrajna egy pénteken késő este közzétett félperces videó alapján azt állítja, Kurszk térségében zajló offenzívájuk újabb sikereként teljesen ellenőrzésük alá vonták a nagyjából ötezer lakosú Szudzsa városát, beleértve a Gazprom ottani gáztranzitállomását is – vette észre a 444.hu. A Reuters hírügynökség megjegyzi: nem tudták ellenőrizni a videó hitelességét, az ukrán hadsereg vezérkara pedig nem kommentálta azt, mivel az ukrán hadsereg és az elnök is a szigorú hallgatás politikáját követi a Kurszk térségébe történt fegyveres behatolással kapcsolatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.