Interjú

Nem a nép hangja

Aurélien Mondon politikatudós, a University of Bath Politikatudományi Tanszékének tanára Éric Zemmour fölemelkedéséről

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2021. november 24.

Külpol

Új sztárja van a francia szélsőjobbnak, miután alig három hónapja színre lépett és látványos sikereket ér el Éric Zemmour író, publicista, tévés személyiség. Hogyan vált el- és befogadottá a demokratikus francia közéletben a szélsőjobb? A téma kutatóját kérdeztük.

Magyar Narancs: Az elmúlt években, és különösen a jövő áprilisi elnökválasztás közeledtével szembetűnően megerősödött a szélsőjobboldal Franciaországban. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke mellett egy rasszista, xeno- és homofób provokatőr, Éric Zemmour író, publicista is beszállt a versenybe. A jelenlegi felmérések szerint kettejük támogatottsága a választás első fordulójában 35 százalék körül alakulhat. Veszélyes lehet ez a francia liberális demokráciára?

Aurélien Mondon: Zemmour sikere újabb állomása a szélsőjobb beépülésének a mainstream politikába és közbeszédbe – de fontos látni, hogy ez egy folyamat része. Ami most történik, az nem meglepő vagy váratlan, és a demokratikus erők legalább annyira tevékeny kulcsszereplői a szélsőjobboldali eszmék befogadásának a politikai fősodorba, mint a szélsőjobb maga. Ez a politikai formáció közel sem lenne ott, ahol ma van, ha a demokratikus politikai élet szereplői és a média komoly erőfeszítéseket tettek volna a „normalizálása”, olykor a támogatása megakadályozására. Ezért a Zemmour-jelenség természetesen veszélyes, de logikusan következik abból a folyamatból, amely az 1970-es években még margóra szorított, elszigetelt szélsőjobboldalt és annak nézeteit a politikai diskurzus fősodrába juttatta. Ez vezetett már az 1990-es évektől a Jean-Marie Le Pen alapította Nemzeti Front megerősödéséhez is.

MN: Tavaly megjelent, Aaron Winterrel közös könyvük címe: Reactionary Democracy. How Racism and the Populist Far Right Became Mainstream (Reakciós demokrácia – Hogyan vált mainstreammé a rasszizmus és a populista szélsőjobb?). Mit jelent az ön által bevezetett reakciós demokrácia fogalom?

AM: Szerzőtársammal reakciós demokráciának nevezzük azt, amikor a demokrácia fogalomkészletét használják reakciós politikai eszmék érvényre juttatására és legitimálására. Olyan, eredetileg progresszív köztársasági fogalmakról van szó, mint a laicitás, a nemzeti identitás, a szólásszabadság, a női egyenjogúság vagy akár az LMBTQ-jogok. A szélsőjobboldaliak ezeket kiforgatták eredeti jelentésükből, és a demokráciára meg „a nép” elvárásai­nak teljesítésére hivatkozva legitimálták a saját értelmezésük érvényesítésére. Így például a szólás- és véleményszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatás nevében egyre nagyobb nyilvánosságot követeltek a médiában nézeteik kifejtésére és megvitatására. Ezt az elmúlt évtizedekben meg is kapták, olyannyira, hogy – különösen választások idején – a médiatérben, a politikai közbeszédben aránytalanul nagy teret kapnak, a csapból is ők folynak. Természetesen nem azt akarom állítani, hogy figyelmen kívül lehet hagyni őket, de megfelelő kritikával és távolságtartással kellene foglalkoznunk velük ahelyett, hogy beleesnénk a közbeszéd tematizálásával általuk állított csapdákba, és átvennénk a narratívájukat. Emellett azzal, hogy most minden figyelmünket rájuk fókuszáljuk, megfeledkezünk arról, hogy az erősödésük csak egy részjelensége, tünete a liberális demokrácia válságának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.