A jelek szerint valaki megmérgezte Jelena Kosztyucsenko orosz újságírónőt, melegjogi aktivistát, aki most a Guardianben írta meg, mi történt vele.
A 24.hu által korábban is ismertetett eset főszereplője gyakran írt az orosz állam és a civilek konfliktusairól. Tárgyalta a Pussy Riot együttes ügyét, tudósított 2011-ben Kazahsztánból, az olajmunkások tüntetéséről, és hogy a rendőrök 14 demonstrálót lelőttek.
17 éven át dolgozott a Novaja Gazetának, ugyanannak a médiumnak, amely a 2006-ban megölt Anna Politkovszkaját is foglalkoztatta. Politkovszkajával együtt a lapnak már három újságírója halt meg tisztázatlan körülmények között.
Kosztyucsenko tavaly tavasszal Mariupolból szeretett volna riportot írni, de utazás közben egy kollégája azzal hívta, hogy kapott a szerkesztőség egy hangüzenetet, amely szerint az újságírónőt meg akarják ölni. Nem sokkal később ukrán forrása is azzal a hírrel hívta, úgy tudják, merényletet szerveznek ellene, és a személyleírását minden orosz ellenőrzőpontra elküldték. Kollégái győzködték, hagyjon fel az anyagfelvétellel. Ő nem akarta félbehagyni a munkát, de aztán kiderült, az orosz főügyészség és a médiaszabályozó hatóság követelte, szedjék le Kosztyucsenko ukrajnai cikkeit a lap oldaláról, különben blokkolni fogják a portált.
A lap eleget tett a hatóság követelésének.
Az újságírónőt igazán ez törte össze.
Ukrajnából Németországba ment nagyon rossz fizikai állapotban, a barátai ápolták. Szeretett volna hazatérni, de erről a kollégái is lebeszélték. Végül Berlinben lett lakása, és onnan kezdett dolgozni szeptembertől a Meduza portálnak, amely Lettországban működik, de Oroszországról ír.
Így többek között Ukrajnába is vissza kellett volna térnie, de nehézségei támadtak a vízum megszerzésével, ezért Münchenbe utazott.
Biztonságban érezte magát – elvégre nem Oroszországban volt –, ezért az éjszakai vonaton, amely Berlinből Münchenbe vitte, elaludt.
Azt írja, emberek mentek el mellette, a lábát is érintették, de aludt tovább.
Münchenben sem járt sikerrel, ami a vízum intézését illeti – viszont egy helyi barátja, aki kikísérte a vasútállomásra, megjegyezte, hogy borzasztóan rossz a szaga, és adott neki egy dezodort. Kosztyucsenko megdöbbent, a vonaton nedves papírtörlővel megtörölte magát, de nagyon izzadt, és az izzadságának tényleg erős, rothadtgyümölcs-szaga volt. Hasogatott a feje, és továbbra is nagyon izzadt, de mindezt a három héttel korábban megszenvedett koronavírus utóhatásának is lehetett gondolni. Berlinbe érve már annyira rosszul volt, hogy hazafelé menet többször meg kellett állnia az utcán.
Csak tíz nappal a rosszulléte után ment orvoshoz, 2022. október 28-án. Először a long Covidra gyanakodott az orvos is, de a laboreredményei alapján sokkal többről volt szó, és a tünetek is változtak: tovább gyöngült, arca, lába, ujjai megdagadtak, aludni viszont nem tudott.
Egy orvos tette fel először a kérdést: lehetséges-e, hogy megmérgezték. Ő ezen először nevetett és ironizált, hát persze, orosz újságírónő, miért is ne mérgezték volna meg.
Decemberben viszont még mindig rosszak voltak az értékei, ezért toxikológiai vizsgálatra küldték, aztán a rendőrségre. Ott minden részletre kíváncsiak voltak, és egy nyomozó le is teremtette amiatt, hogy nem fordult rögtön hozzájuk. A rendőr szerint Németországban aktívak az orosz különleges erők, több mérgezés is történhetett, de bizonyítani nagyon nehéz. A nyomozó azt mondta, Kosztyucsenko viselkedése a többi, hasonló helyzetben lévő orosz emberre is jellemző: azt hiszik, nyaralni jöttek, eszükbe sem jut, hogy Európában ugyanúgy vigyázniuk kell magukra, ahogy otthon.
Most ott tart az ügyében zajló vizsgálat, hogy feltételezik, valamilyen klórtartalmú vegyülettel mérgezhették meg. Azóta sem gyógyult meg, annyira gyönge, hogy naponta legföljebb három órát tud dolgozni.
Beszámolójában arra is kitér, hogy bár tudta, újságírókat ölnek meg, és a Novaja Gazetánál egyik kollégájának a temetését is ő szervezte, nem akarta elhinni, hogy ez vele is megeshet. Undorodott attól a gondolattól, hogy vannak, akik a halálát akarják, szégyellt beszélni róla a szeretteivel is, nem csak a rendőrséggel. Most azért írta meg, mi történt vele, hogy figyelmeztesse a külföldön lévő orosz újságírókat, aktivistákat, politikai menekülteket: legyenek sokkal óvatosabbak, mint amilyen ő volt, mert mindaddig nem érezhetik magukat biztonságban, amíg Oroszországban nem lesz rendszerváltozás.
