Nem gyógyul a megmérgezett orosz újságírónő

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 24.

Külpol

Jelena Kosztyucsenko biztonságban érezte magát Németországban, elaludt a vonaton.

A jelek szerint valaki megmérgezte Jelena Kosztyucsenko orosz újságírónőt, melegjogi aktivistát, aki most a Guardianben írta meg, mi történt vele.

A 24.hu által korábban is ismertetett eset főszereplője gyakran írt az orosz állam és a civilek konfliktusairól. Tárgyalta a Pussy Riot együttes ügyét, tudósított 2011-ben Kazahsztánból, az olajmunkások tüntetéséről, és hogy a rendőrök 14 demonstrálót lelőttek.

17 éven át dolgozott a Novaja Gazetának, ugyanannak a médiumnak, amely a 2006-ban megölt Anna Politkovszkaját is foglalkoztatta. Politkovszkajával együtt a lapnak már három újságírója halt meg tisztázatlan körülmények között.

Kosztyucsenko tavaly tavasszal Mariupolból szeretett volna riportot írni, de utazás közben egy kollégája azzal hívta, hogy kapott a szerkesztőség egy hangüzenetet, amely szerint az újságírónőt meg akarják ölni. Nem sokkal később ukrán forrása is azzal a hírrel hívta, úgy tudják, merényletet szerveznek ellene, és a személyleírását minden orosz ellenőrzőpontra elküldték. Kollégái győzködték, hagyjon fel az anyagfelvétellel. Ő nem akarta félbehagyni a munkát, de aztán kiderült, az orosz főügyészség és a médiaszabályozó hatóság követelte, szedjék le Kosztyucsenko ukrajnai cikkeit a lap oldaláról, különben blokkolni fogják a portált.

A lap eleget tett a hatóság követelésének.

Az újságírónőt igazán ez törte össze.

Ukrajnából Németországba ment nagyon rossz fizikai állapotban, a barátai ápolták. Szeretett volna hazatérni, de erről a kollégái is lebeszélték. Végül Berlinben lett lakása, és onnan kezdett dolgozni szeptembertől a Meduza portálnak, amely Lettországban működik, de Oroszországról ír.

Így többek között Ukrajnába is vissza kellett volna térnie, de nehézségei támadtak a vízum megszerzésével, ezért Münchenbe utazott.

Biztonságban érezte magát – elvégre nem Oroszországban volt –, ezért az éjszakai vonaton, amely Berlinből Münchenbe vitte, elaludt.

Azt írja, emberek mentek el mellette, a lábát is érintették, de aludt tovább. 

Münchenben sem járt sikerrel, ami a vízum intézését illeti – viszont egy helyi barátja, aki kikísérte a vasútállomásra, megjegyezte, hogy borzasztóan rossz a szaga, és adott neki egy dezodort. Kosztyucsenko megdöbbent, a vonaton nedves papírtörlővel megtörölte magát, de nagyon izzadt, és az izzadságának tényleg erős, rothadtgyümölcs-szaga volt. Hasogatott a feje, és továbbra is nagyon izzadt, de mindezt a három héttel korábban megszenvedett koronavírus utóhatásának is lehetett gondolni. Berlinbe érve már annyira rosszul volt, hogy hazafelé menet többször meg kellett állnia az utcán.

Csak tíz nappal a rosszulléte után ment orvoshoz, 2022. október 28-án. Először  a long Covidra gyanakodott az orvos is, de a laboreredményei alapján sokkal többről volt szó, és a tünetek is változtak: tovább gyöngült, arca, lába, ujjai megdagadtak, aludni viszont nem tudott. 

Egy orvos tette fel először a kérdést: lehetséges-e, hogy megmérgezték. Ő ezen először nevetett és ironizált, hát persze, orosz újságírónő, miért is ne mérgezték volna meg. 

Decemberben viszont még mindig rosszak voltak az értékei, ezért toxikológiai vizsgálatra küldték, aztán a rendőrségre. Ott minden részletre kíváncsiak voltak, és egy nyomozó le is teremtette amiatt, hogy nem fordult rögtön hozzájuk. A rendőr szerint Németországban aktívak az orosz különleges erők, több mérgezés is történhetett, de bizonyítani nagyon nehéz. A nyomozó azt mondta, Kosztyucsenko viselkedése a többi, hasonló helyzetben lévő orosz emberre is jellemző: azt hiszik, nyaralni jöttek, eszükbe sem jut, hogy Európában ugyanúgy vigyázniuk kell magukra, ahogy otthon.  

Most ott tart az ügyében zajló vizsgálat, hogy feltételezik, valamilyen klórtartalmú vegyülettel mérgezhették meg. Azóta sem gyógyult meg, annyira gyönge, hogy naponta legföljebb három órát tud dolgozni.

Beszámolójában arra is kitér, hogy bár tudta, újságírókat ölnek meg, és a Novaja Gazetánál egyik kollégájának a temetését is ő szervezte, nem akarta elhinni, hogy ez vele is megeshet. Undorodott attól a gondolattól, hogy vannak, akik a halálát akarják, szégyellt beszélni róla a szeretteivel is, nem csak a rendőrséggel. Most azért írta meg, mi történt vele, hogy figyelmeztesse a külföldön lévő orosz újságírókat, aktivistákat, politikai menekülteket: legyenek sokkal óvatosabbak, mint amilyen ő volt, mert mindaddig nem érezhetik magukat biztonságban, amíg Oroszországban nem lesz rendszerváltozás. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.