Olasz parlamenti választás

A legszélről legeltek

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2022. szeptember 28.

Külpol

Olaszországban és Európában is történelmi fordulatot hozott a múlt vasárnapi választás: a II. világháború óta első alkalommal egy posztfasiszta párt, az Olaszország Fivérei veszi a kezébe a kormányrudat szélsőjobboldali-jobboldali koalíciós partnereivel. Nagy valószínűséggel a párt vezetője, Giorgia Meloni lesz az ország első női miniszterelnöke.

Hiába figyelmeztették, riogatták otthon és külföldön az olasz választókat, hogy a posztfasiszta Fratelli d’Italia (FdI) vezette koalíció hatalomra kerülésével veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia, az ország rossz társaságba keveredik a nemzetközi porondon (a leggyakrabban Orbán Viktor nevét emlegették elrettentő példaként), a választásokat toronymagasan ez a párt nyerte 26 százalékos támogatottsággal, az általa vezetett hárompárti koalíció pedig összesen 44 százalékot kapott. Az 1946-ban Mussolini hívei és újfasiszta csoportok által alapított Olasz Szociális Mozgalom egyik utódpártjaként 2012-ben Giorgia Meloni vezetésével létrejött FdI sikere annál is látványosabb, mivel a négy évvel ezelőtti választáson törpepártként alig haladták meg a 4 százalékot. A gyors felívelésben sok körülmény játszott közre, de vitathatatlan, hogy elsősorban a pártalapító és -elnök, a 45 éves Giorgia Meloni szívós, következetes, a saját elveit – legyenek azok sokak számára félelmetesek, visszataszítók – megalkuvás nélkül képviselő munkájának köszönhető (lásd: Római variációk, Magyar Narancs, 2021. március 10.). Meloni pártját idővel az is rokonszenvessé tette sokak szemében, hogy eddig soha nem szálltak be egyetlen kormányba sem, s mivel mindig ellenzékben voltak, nem is lehetett hibáztatni őket semmiért.

Persze ahhoz, hogy ez a siker egy szélsőjobboldali politikust Európában a kormányfőségig röpítsen, más is kellett: az olasz politikai „elit” végtelen felelőtlensége, önzése. Bármilyen hihetetlenül hangzik ugyanis, az évtizedek óta legnépszerűbb olasz miniszterelnök, Mario Draghi, akit a Gallup közvélemény-kutató egy nyár eleji felmérése szerint az olaszok kétharmada kifejezetten jó kormányfőnek tartott, egy Róma mellett építendő szemétégető körüli huzavona miatt dobta be a törülközőt július végén.

Túl könnyed lemondás

A legkorszerűbb technológiával tervezett égetőmű megépítése az energiaválság miatt a családoknak és vállalkozásoknak összeállított több tízmilliárdos segélycsomag része lett volna, s a létesítmény, miközben Róma évtizedek óta súlyos szeméthelyzetét oldaná meg, energiát is termelne. E csomag elfogadását – bár az Öt Csillag Mozgalom (M5S) több pontját kifogásolta, a szemétégető megépítésébe pedig semmiképp nem volt hajlandó belemenni, állítólagos környezetvédelmi aggályok miatt – a parlamentben bizalmi szavazáson kérte Draghi. Ezt megnyerte, majd kétszer a szenátusban is szavazásra bocsátotta a csomagtervet; ezeken az M5S egyszerűen nem vett részt, a Lega és a Forza Italia szenátorai pedig különféle magyarázatok mellett nem adták le a voksukat. Draghi látva, hogy nemzeti egységkormányának nincs többsége, másodszor is benyújtotta az államfőnek lemondását, közölve, hogy döntése megváltoztathatatlan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.