Olasz parlamenti választás

A legszélről legeltek

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2022. szeptember 28.

Külpol

Olaszországban és Európában is történelmi fordulatot hozott a múlt vasárnapi választás: a II. világháború óta első alkalommal egy posztfasiszta párt, az Olaszország Fivérei veszi a kezébe a kormányrudat szélsőjobboldali-jobboldali koalíciós partnereivel. Nagy valószínűséggel a párt vezetője, Giorgia Meloni lesz az ország első női miniszterelnöke.

Hiába figyelmeztették, riogatták otthon és külföldön az olasz választókat, hogy a posztfasiszta Fratelli d’Italia (FdI) vezette koalíció hatalomra kerülésével veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia, az ország rossz társaságba keveredik a nemzetközi porondon (a leggyakrabban Orbán Viktor nevét emlegették elrettentő példaként), a választásokat toronymagasan ez a párt nyerte 26 százalékos támogatottsággal, az általa vezetett hárompárti koalíció pedig összesen 44 százalékot kapott. Az 1946-ban Mussolini hívei és újfasiszta csoportok által alapított Olasz Szociális Mozgalom egyik utódpártjaként 2012-ben Giorgia Meloni vezetésével létrejött FdI sikere annál is látványosabb, mivel a négy évvel ezelőtti választáson törpepártként alig haladták meg a 4 százalékot. A gyors felívelésben sok körülmény játszott közre, de vitathatatlan, hogy elsősorban a pártalapító és -elnök, a 45 éves Giorgia Meloni szívós, következetes, a saját elveit – legyenek azok sokak számára félelmetesek, visszataszítók – megalkuvás nélkül képviselő munkájának köszönhető (lásd: Római variációk, Magyar Narancs, 2021. március 10.). Meloni pártját idővel az is rokonszenvessé tette sokak szemében, hogy eddig soha nem szálltak be egyetlen kormányba sem, s mivel mindig ellenzékben voltak, nem is lehetett hibáztatni őket semmiért.

Persze ahhoz, hogy ez a siker egy szélsőjobboldali politikust Európában a kormányfőségig röpítsen, más is kellett: az olasz politikai „elit” végtelen felelőtlensége, önzése. Bármilyen hihetetlenül hangzik ugyanis, az évtizedek óta legnépszerűbb olasz miniszterelnök, Mario Draghi, akit a Gallup közvélemény-kutató egy nyár eleji felmérése szerint az olaszok kétharmada kifejezetten jó kormányfőnek tartott, egy Róma mellett építendő szemétégető körüli huzavona miatt dobta be a törülközőt július végén.

Túl könnyed lemondás

A legkorszerűbb technológiával tervezett égetőmű megépítése az energiaválság miatt a családoknak és vállalkozásoknak összeállított több tízmilliárdos segélycsomag része lett volna, s a létesítmény, miközben Róma évtizedek óta súlyos szeméthelyzetét oldaná meg, energiát is termelne. E csomag elfogadását – bár az Öt Csillag Mozgalom (M5S) több pontját kifogásolta, a szemétégető megépítésébe pedig semmiképp nem volt hajlandó belemenni, állítólagos környezetvédelmi aggályok miatt – a parlamentben bizalmi szavazáson kérte Draghi. Ezt megnyerte, majd kétszer a szenátusban is szavazásra bocsátotta a csomagtervet; ezeken az M5S egyszerűen nem vett részt, a Lega és a Forza Italia szenátorai pedig különféle magyarázatok mellett nem adták le a voksukat. Draghi látva, hogy nemzeti egységkormányának nincs többsége, másodszor is benyújtotta az államfőnek lemondását, közölve, hogy döntése megváltoztathatatlan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.