Olasz parlamenti választás

A legszélről legeltek

  • Vásárhelyi Júlia
  • 2022. szeptember 28.

Külpol

Olaszországban és Európában is történelmi fordulatot hozott a múlt vasárnapi választás: a II. világháború óta első alkalommal egy posztfasiszta párt, az Olaszország Fivérei veszi a kezébe a kormányrudat szélsőjobboldali-jobboldali koalíciós partnereivel. Nagy valószínűséggel a párt vezetője, Giorgia Meloni lesz az ország első női miniszterelnöke.

Hiába figyelmeztették, riogatták otthon és külföldön az olasz választókat, hogy a posztfasiszta Fratelli d’Italia (FdI) vezette koalíció hatalomra kerülésével veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia, az ország rossz társaságba keveredik a nemzetközi porondon (a leggyakrabban Orbán Viktor nevét emlegették elrettentő példaként), a választásokat toronymagasan ez a párt nyerte 26 százalékos támogatottsággal, az általa vezetett hárompárti koalíció pedig összesen 44 százalékot kapott. Az 1946-ban Mussolini hívei és újfasiszta csoportok által alapított Olasz Szociális Mozgalom egyik utódpártjaként 2012-ben Giorgia Meloni vezetésével létrejött FdI sikere annál is látványosabb, mivel a négy évvel ezelőtti választáson törpepártként alig haladták meg a 4 százalékot. A gyors felívelésben sok körülmény játszott közre, de vitathatatlan, hogy elsősorban a pártalapító és -elnök, a 45 éves Giorgia Meloni szívós, következetes, a saját elveit – legyenek azok sokak számára félelmetesek, visszataszítók – megalkuvás nélkül képviselő munkájának köszönhető (lásd: Római variációk, Magyar Narancs, 2021. március 10.). Meloni pártját idővel az is rokonszenvessé tette sokak szemében, hogy eddig soha nem szálltak be egyetlen kormányba sem, s mivel mindig ellenzékben voltak, nem is lehetett hibáztatni őket semmiért.

Persze ahhoz, hogy ez a siker egy szélsőjobboldali politikust Európában a kormányfőségig röpítsen, más is kellett: az olasz politikai „elit” végtelen felelőtlensége, önzése. Bármilyen hihetetlenül hangzik ugyanis, az évtizedek óta legnépszerűbb olasz miniszterelnök, Mario Draghi, akit a Gallup közvélemény-kutató egy nyár eleji felmérése szerint az olaszok kétharmada kifejezetten jó kormányfőnek tartott, egy Róma mellett építendő szemétégető körüli huzavona miatt dobta be a törülközőt július végén.

Túl könnyed lemondás

A legkorszerűbb technológiával tervezett égetőmű megépítése az energiaválság miatt a családoknak és vállalkozásoknak összeállított több tízmilliárdos segélycsomag része lett volna, s a létesítmény, miközben Róma évtizedek óta súlyos szeméthelyzetét oldaná meg, energiát is termelne. E csomag elfogadását – bár az Öt Csillag Mozgalom (M5S) több pontját kifogásolta, a szemétégető megépítésébe pedig semmiképp nem volt hajlandó belemenni, állítólagos környezetvédelmi aggályok miatt – a parlamentben bizalmi szavazáson kérte Draghi. Ezt megnyerte, majd kétszer a szenátusban is szavazásra bocsátotta a csomagtervet; ezeken az M5S egyszerűen nem vett részt, a Lega és a Forza Italia szenátorai pedig különféle magyarázatok mellett nem adták le a voksukat. Draghi látva, hogy nemzeti egységkormányának nincs többsége, másodszor is benyújtotta az államfőnek lemondását, közölve, hogy döntése megváltoztathatatlan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.