Csütörtökön beszélt a sajtónak arról Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában, hogy az Alekszej Navalnij ellenzéki politikust engedély nélküli tiltakozásokon támogató tüntetők őrizetbe vétele és az erő alkalmazása velük szemben nem megtorlás, hanem törvényes hatósági intézkedés.
Az MTI beszámolója szerint Peszkov az újságíróknak válaszolva kijelentette: „Volt, akit a saját döntése miatt (mert önként ment tüntetni), volt, akit felbujtók áldozataként vett őrizetbe a rendőrség és a nemzeti gárda. Nincs megtorlás. Önök elfelejtik, hogy a (rendfenntartó) munkatársak ellen számos közvetlen támadást intéztek.”
Peszkov ugyanakkor elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért
sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva.
Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt.
Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak a történtekre adott reagálása nem követel meg külön választ Putyin részéről. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni.
A Kreml szóvivője elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy önkéntes munkatársa, a 21 éves Aljona Kitajeva ellen kínzást alkalmaztak a fogdában.
Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért.
Az OVD-Info civil szervezet közben arról írt, hogy a január 23-án és 31-én, valamint február 2-án tartott Navalnij-párti rokonszenvtüntetések során több mint 10 ezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem 750 embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt.
A Troickij Variant című tudományos folyóirat csütörtökön közölte azt a levelet, amelyben több mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldöztetésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre.
A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek „a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez”.
Közben az Európa Tanács csütörtökön sajnálatát fejezte ki az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus letöltendő börtönbüntetéséről két nappal korábban meghozott határozat miatt, és arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy tartsák be az európai emberi jogi egyezményben foglaltak szerinti kötelezettségeiket. A Strasbourgban kiadott közleményt Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint – az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága német elnökségének nevében – Michael Roth, Németország külügyi államminisztere írta alá. „Felszólítjuk az orosz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki a békés tüntetők és az újságírók ellen elkövetett visszaéléseket, és állítsák bíróság elé a felelősöket annak érdekében, hogy teljesítsék Oroszország mint az Európa Tanács egyik tagállamának emberi jogi kötelezettségeit” – áll a közleményben.
Korábban az Európai Unió egységesen elítélte volna, hogy az orosz rendvédelmi szervek erőszakkal próbálnak véget vetni az országszerte zajló tüntetéseknek. A nyilatkozatot azonban csak 26 ország írta alá, így nem lett meg a teljes egység. A kimaradó tagállam Magyarország volt – ahogy arról beszámoltunk.
