Orbánék újabb diplomáciai mesterfogása

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. október 20.

Külpol

A páratlan amerikai külpolitikai botrány árnyékában sikerült egy újabb Nyugat-ellenes lépéssel továbbközelíteni az országot Ázsiához.

„Október 18-án kulturális és kereskedelmi képviseletet nyitott Magyarországon egy összesen egy ország által elismert köztársaság, az Észak-ciprusi Köztársaság” – adta hírül a Mandiner. Az 1974-es ciprusi török megszállás óta létező, csak Törökország által elismert államalakulatot továbbra sem ismeri el Magyarország, de a volt szocialista országok közül először nálunk nyitott ilyen képviseletet. A világban amúgy Berlinben, Brüsszelben, Genfben, Rómában és Stockholmban működik még ilyen intézmény.

false

 

Miért van ezzel baj?

Egyfelől azért, mert ezzel két EU-tagállammal mindenképpen romlanak a diplomáciai kapcsolataink – a ciprusiak és a görögök sehol a világon nem néznek jó szemmel egy ilyen lépést. Amelynek persze egyértelmű az üzenete: míg az EU Ciprus újraegyesítését támogatja, addig Törökország a két állam konföderációját szeretné tető alá hozni. Nem mellesleg ezzel a lépéssel az ENSZ-szel is szembekerülünk, ahogy a magyar állam maga is írja vonatkozó oldalán (és idézi a Mandiner): „A kapcsolattartást az államalakulat hivatalos szerveivel az ENSZ határozatai tiltják.” (Nem véletlenül nem dicsekedett el szerte a jobbos sajtóorgánumokban a kormány újabb lépésével – a Mandiner is saját értesüléseire hivatkozott –, a Külügyminisztérium honlapján nem látni nyomát a hivatal megnyitásának. Semmiség, a szokásos négyzetre emelt sunyiság újabb megnyilvánulása.)

Orbán ezzel is üzen persze: inkább tesz gesztust haverja, Erdoğan török miniszterelnök, mint a EU vagy akár az ENSZ felé.

Persze védekezhet azzal a magyar kormány, hogy így óhajtja elősegíteni a két nép megbékélését, a kultúrák találkozását, blabla, csak akkor mégis miért látható az eddigi nicosiai magyar nagykövetség Facebook-oldalán a következő információ: „TÁJÉKOZTATJUK ÜGYFELEINKET, HOGY MAGYARORSZÁG CIPRUSI NAGYKÖVETSÉGÉNEK KONZULI HIVATALA 2014. SZEPTEMBER 15. UTÁN – A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TOVÁBBI DÖNTÉSÉNEK MEGHOZATALÁIG – TECHNIKAI OKOK MIATT ZÁRVA TART.
MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK.”

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.