Háború és gabona

Ritka búza

Külpol

Az Ukrajnában tomboló háború aligha hagyja érintetlenül az ország gabonatermését, ez pedig távoli tájakon is éhínséget okozhat.

Ukrajna és Oroszország a világ jelentős gabonatermelői; ketten együtt a globális export egyharmadát adták az utóbbi években. Ha csak a 2019-es adatokat és a legfontosabb gabonanövényt nézzük, akkor Oroszország egymaga 18 százalékkal járult hozzá a világ búzaexportjához, de Ukrajna is majdnem 7,5 százalékot tett hozzá.

 

Szemesnek áll

Ehhez képest az idei ukrán búzatermés legfeljebb a fele lesz a tavalyinak (vagy azért, mert el sem tudták vetni, vagy azért, mert le­aratni nem lesznek képesek) – legalábbis erről beszélt Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter egy élelmiszer-biztonsági konferencián. Szerinte a világnak fel kell készülnie arra, hogy a búza ára tonnánként 700 dollárra emelkedik, noha május közepén a chicagói terménytőzsdén (CBOT) még csak 430 dollárnál járt. Különösen egyes ázsiai és afrikai országok szempontjából kritikus a helyzet, amelyek elsősorban Ukrajnából importáltak gabonát. Ukrajna tavaly 80 millió tonna gabonát takarított be: a termés csaknem háromnegyedét exportálta, és ez adta az ország exportbevételének egyötödét. Élelmiszerexportjának mintegy 90 százalékát hagyományosan a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le, de ez az útvonal most jórészt elérhetetlen, és kicsi az esélye, hogy már a nyáron felszabaduljon.

Ha pedig a piacon viszonylagos hiány keletkezik vagy erről szóló hírek terjednek el, az egy ilyen fontos áru esetében valóban az árak emelkedéséhez vezet. Ráadásul egy ilyen kiemelten érzékeny piacon, az utóbbi évek élelmiszerár-robbanásával tetézett helyzetben a piaci reakciók még felfokozottabbak lehetnek. Ha a rossz hírek miatt megugrik a gabona határidős jegyzése az árutőzsdén, annak hatását az sem sokat mérsékli, ha idővel kiderül: mégsem találkozunk olyan tragikus hiányokkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.