Háború és gabona

Ritka búza

Külpol

Az Ukrajnában tomboló háború aligha hagyja érintetlenül az ország gabonatermését, ez pedig távoli tájakon is éhínséget okozhat.

Ukrajna és Oroszország a világ jelentős gabonatermelői; ketten együtt a globális export egyharmadát adták az utóbbi években. Ha csak a 2019-es adatokat és a legfontosabb gabonanövényt nézzük, akkor Oroszország egymaga 18 százalékkal járult hozzá a világ búzaexportjához, de Ukrajna is majdnem 7,5 százalékot tett hozzá.

 

Szemesnek áll

Ehhez képest az idei ukrán búzatermés legfeljebb a fele lesz a tavalyinak (vagy azért, mert el sem tudták vetni, vagy azért, mert le­aratni nem lesznek képesek) – legalábbis erről beszélt Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter egy élelmiszer-biztonsági konferencián. Szerinte a világnak fel kell készülnie arra, hogy a búza ára tonnánként 700 dollárra emelkedik, noha május közepén a chicagói terménytőzsdén (CBOT) még csak 430 dollárnál járt. Különösen egyes ázsiai és afrikai országok szempontjából kritikus a helyzet, amelyek elsősorban Ukrajnából importáltak gabonát. Ukrajna tavaly 80 millió tonna gabonát takarított be: a termés csaknem háromnegyedét exportálta, és ez adta az ország exportbevételének egyötödét. Élelmiszerexportjának mintegy 90 százalékát hagyományosan a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le, de ez az útvonal most jórészt elérhetetlen, és kicsi az esélye, hogy már a nyáron felszabaduljon.

Ha pedig a piacon viszonylagos hiány keletkezik vagy erről szóló hírek terjednek el, az egy ilyen fontos áru esetében valóban az árak emelkedéséhez vezet. Ráadásul egy ilyen kiemelten érzékeny piacon, az utóbbi évek élelmiszerár-robbanásával tetézett helyzetben a piaci reakciók még felfokozottabbak lehetnek. Ha a rossz hírek miatt megugrik a gabona határidős jegyzése az árutőzsdén, annak hatását az sem sokat mérsékli, ha idővel kiderül: mégsem találkozunk olyan tragikus hiányokkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.