Ukrajna és Oroszország a világ jelentős gabonatermelői; ketten együtt a globális export egyharmadát adták az utóbbi években. Ha csak a 2019-es adatokat és a legfontosabb gabonanövényt nézzük, akkor Oroszország egymaga 18 százalékkal járult hozzá a világ búzaexportjához, de Ukrajna is majdnem 7,5 százalékot tett hozzá.
Szemesnek áll
Ehhez képest az idei ukrán búzatermés legfeljebb a fele lesz a tavalyinak (vagy azért, mert el sem tudták vetni, vagy azért, mert learatni nem lesznek képesek) – legalábbis erről beszélt Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter egy élelmiszer-biztonsági konferencián. Szerinte a világnak fel kell készülnie arra, hogy a búza ára tonnánként 700 dollárra emelkedik, noha május közepén a chicagói terménytőzsdén (CBOT) még csak 430 dollárnál járt. Különösen egyes ázsiai és afrikai országok szempontjából kritikus a helyzet, amelyek elsősorban Ukrajnából importáltak gabonát. Ukrajna tavaly 80 millió tonna gabonát takarított be: a termés csaknem háromnegyedét exportálta, és ez adta az ország exportbevételének egyötödét. Élelmiszerexportjának mintegy 90 százalékát hagyományosan a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le, de ez az útvonal most jórészt elérhetetlen, és kicsi az esélye, hogy már a nyáron felszabaduljon.
Ha pedig a piacon viszonylagos hiány keletkezik vagy erről szóló hírek terjednek el, az egy ilyen fontos áru esetében valóban az árak emelkedéséhez vezet. Ráadásul egy ilyen kiemelten érzékeny piacon, az utóbbi évek élelmiszerár-robbanásával tetézett helyzetben a piaci reakciók még felfokozottabbak lehetnek. Ha a rossz hírek miatt megugrik a gabona határidős jegyzése az árutőzsdén, annak hatását az sem sokat mérsékli, ha idővel kiderül: mégsem találkozunk olyan tragikus hiányokkal.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
