Háború és gabona

Ritka búza

Külpol

Az Ukrajnában tomboló háború aligha hagyja érintetlenül az ország gabonatermését, ez pedig távoli tájakon is éhínséget okozhat.

Ukrajna és Oroszország a világ jelentős gabonatermelői; ketten együtt a globális export egyharmadát adták az utóbbi években. Ha csak a 2019-es adatokat és a legfontosabb gabonanövényt nézzük, akkor Oroszország egymaga 18 százalékkal járult hozzá a világ búzaexportjához, de Ukrajna is majdnem 7,5 százalékot tett hozzá.

 

Szemesnek áll

Ehhez képest az idei ukrán búzatermés legfeljebb a fele lesz a tavalyinak (vagy azért, mert el sem tudták vetni, vagy azért, mert le­aratni nem lesznek képesek) – legalábbis erről beszélt Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter egy élelmiszer-biztonsági konferencián. Szerinte a világnak fel kell készülnie arra, hogy a búza ára tonnánként 700 dollárra emelkedik, noha május közepén a chicagói terménytőzsdén (CBOT) még csak 430 dollárnál járt. Különösen egyes ázsiai és afrikai országok szempontjából kritikus a helyzet, amelyek elsősorban Ukrajnából importáltak gabonát. Ukrajna tavaly 80 millió tonna gabonát takarított be: a termés csaknem háromnegyedét exportálta, és ez adta az ország exportbevételének egyötödét. Élelmiszerexportjának mintegy 90 százalékát hagyományosan a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le, de ez az útvonal most jórészt elérhetetlen, és kicsi az esélye, hogy már a nyáron felszabaduljon.

Ha pedig a piacon viszonylagos hiány keletkezik vagy erről szóló hírek terjednek el, az egy ilyen fontos áru esetében valóban az árak emelkedéséhez vezet. Ráadásul egy ilyen kiemelten érzékeny piacon, az utóbbi évek élelmiszerár-robbanásával tetézett helyzetben a piaci reakciók még felfokozottabbak lehetnek. Ha a rossz hírek miatt megugrik a gabona határidős jegyzése az árutőzsdén, annak hatását az sem sokat mérsékli, ha idővel kiderül: mégsem találkozunk olyan tragikus hiányokkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.