Stan és Pan drámája

A választópolgárok többsége kinyilvánította abbéli óhaját, hogy eztán ne Andrej Babiš legyen a kormányfője. Ám az ország – egyelőre – hivatalban lévő elnöke meg azon óhaját nyilvánította ki, hogy mégis Babiš legyen az. Mi jön most, és hogy jutottak ide?

A péntek kora délutántól szombat kora délutánig tartó cseh alsóházi választások szoros eredményt hoztak, olyannyira szorosat, hogy például a megmérettetés szavazatszám szerinti második helyezettjének (ANO; Andrej Babiš magánpártja) eggyel több mandátuma lesz (72), mint az elsőként 71-gyel befutó Spolu nevezetű koalíciónak – mindez a 14 választási körzetre osztott rendszernek köszönhető. A Spolu, miszerint Együtt a szétválás utáni Csehország politikai veteránjainak, a Polgári Demokrata Pártnak (ODS), a Kereszténydemokrata Unió – Néppártnak (KDU–ČSL), illetve a konzervatív-liberális TOP 9-nek a szerfelett szerencsés összefogása. A harmadik helyen pedig egy jóval szerencsétlenebb összefogás, a kalózok (Piráti) és a polgármesterek (STAN: Starostové a nezávislí – Polgármesterek és függetlenek) szövetsége végzett. Végül aztán négy formáció jutott be a törvényhozásba, a negyedik a szélsőjobboldali SPD (Svoboda a přímá demokracie – Szabadság és közvetlen demokrácia). A számos kimaradó párt közül kettő tarthat számot érdeklődésünkre, két ugyancsak őskövületnek számító baloldali párt, a szocdemeké (Česká strana sociálně demokratická, ČSSD) és a veterán kommunistáké (Komunistická strana Čech a Moravy, KSČM). Mind a kettő egyértelműen azért zúgott ki, mert az elmúlt periódusban Andrej Babiš szekerét tolták, és ezt egyfelől rosszul tűrték a szavazóik, másfelől meg aki bírta közülük, az most jobbnak látta egyenesen Babišra szavazni. (Az ANO 2017 óta kisebbségben kormányzott a szocdemekkel, s ezt úgy tehették, hogy az addig politikai karanténban tartott kommunisták kívülről támogatták őket.)