Sausic Attila

Szétestek

Kormánybukta Németországban

Külpol

Scholz kancellár vereséggel végződött bizalmi szavazása megnyitotta az utat a februári előrehozott választások felé. A szélsőséges pártok megerősödése miatt az új, várhatóan kereszténydemokrata kancellárnak mégis össze kell majd fognia az eddig kormányzó szociáldemokratákkal.

Akadnak bölcs kormányfők, akik tudják, mennyi baj származik abból, ha valaki felülírhatja a döntéseiket. Az egyik ilyen akadékoskodó intézmény az alkotmánybíróság lehet – mármint demokráciákban. Annak hatáskörét kell legelőször jól megnyirbálni, hogy ne beszélhessen bele semmilyen fontos kérdésbe, és így szabad kezet kapjunk népünk boldogításához. A német kormánnyal sem történt volna az, ami, ha idejében elvégzik ezt a politikai műtétet. Valamiért nem jutott eszükbe.

A hárompárti koalíció abban a hiszemben alakult meg 2021 végén, hogy van 60 milliárd eurója, amit átcsoportosíthat a klímavédelemre, az energiapolitikai fordulatra. Az összeg a Covid-járványra szánt kiadásokból maradt meg. Egy évvel ezelőtt azonban a karlsruhei székhelyű alkotmánybíróság rámutatott, hogy a pénzeket nem szabad tetszés szerint ide-oda tologatni a költségvetésben.

A játéktér hirtelen beszűkült. Mert a német kormány nem olyan, mint bármely másik, hogy kedvére vehet fel hiteleket. 2009-ben a törvényhozás beírta az alkotmányba az „adósságféket”, vagyis azt, hogy az állam legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékáig adósodhat el az éves költségvetési egyensúly megtartásához. Összehasonlításként: a magyar deficit 6,7 százalék volt tavaly.

Az adósságfék ugyanakkor feloldható vészhelyzetben, mint amilyen a koronavírus-járvány is volt. Hasonló helyzetet emlegetett Scholz kancellár is a koalíció felbomlásához vezető novemberi ülésen, amikor újabb, 3 milliárd eurós segélyt akart elérni Ukrajna szá­mára. A szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner – egyben a párt elnöke – ezt az adósságfék lazítását célzó ürügynek tekintette, és megtagadta a hozzájárulását.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.