Interjú

„Ukrajna most sem diktatúra”

Simon Schlegel vezető Ukrajna-elemző, International Crisis Group

Külpol

Miközben lelassult a háború, Ukrajnában a politikai egyetértés mögött súlyos társadalmi feszültségek vannak, amelyek csak fokozódhatnak, ha visszaszerzik területeiket Oroszországtól. A társadalom egy dologban ért egyet: hogy nem szabad kompromisszumot kötni.

Magyar Narancs: Szinte csak hadi híreket hallani Ukrajnából. Van-e egyáltalán ukrán belpolitika a háborún túl?

Simon Schlegel: Van belpolitika, de mindent a háború befolyásol. A költségvetés nagy része a háborúra megy, minden egyéb másodlagos. Kevés figyelem jut helyi befektetésekre, a szociális juttatások is korlátozottak a békeidőkhöz képest. Utak építésére vagy a helyi gazdák segítésére alig van kapacitás. Kevesebb a munkaerő is, sokan bevonultak, sokan elmentek, sokan pedig bujkálnak, mert nem akarnak bevonulni. Ráadásul választások sem lesznek tavasszal, hiszen nehéz lenne úgy megtartani, hogy igazságos legyen azok számára is, akik a fronton harcolnak vagy elmentek az országból. Online szavazást pedig az állandó kibertámadások és dezinformációs kampányok alatt nem lehet tartani. Normális esetben egész másképp nézne ki a belpolitika, most viszont az összes párt egyetért abban, hogy nem szabad választást tartani. Teljes a konszenzus arról, hogy ez nem lenne biztonságos az ország politikai jövőjére nézve.

MN: Pedig Volodimir Zelenszkij mandátuma márciusban lejár. Okozhat ez demokratikus deficitet?

SS: Ez az állítás akkor állná meg a helyét, ha lehetne választást tartani, de ennek Zelenszkij lenne az akadálya. Azt sem hiszem, hogy bárki kijátszaná ezt a kártyát később. A gond nem is ez a politikai képviselet elvével, hanem az, hogy a frontvonalhoz közeli településekről sok politikus elmenekült vagy kollaborációval gyanúsították meg őket, a helyükre pedig nem választott képviselők ültek. Több nagyvárosban is Kijevből jelölték ki az új polgármestert. A parlamentben szupertöbbsége van az elnök pártjának, a második legerősebb pártot, az Ellenzéki Platformot pedig betiltották oroszbarátság miatt (ez a párt a szavazatok 13 százalékát kapta 2019-ben, oroszbarátságát sosem tagadta, az egyik vezetője, Viktor Medvedcsuk azóta Oroszországban él – a szerk.), de a képviselőik jelentős része megtartotta a mandátumát. Utóbbiak mindig Zelenszkijékkel együtt szavaznak, hogy elkerüljék a kollaboráció vádját. Tehát nincs túl nagy ellenzéki mozgolódás a parlamentben.

MN: Lett-e felháborodás amiatt, hogy betiltották az ország második legerősebb pártját, és még másik tízet?

SS: Ez még 2022-ben történt, röviddel az invázió megindulása után. A parlamenten kívüli pártok politikusai közül többen is Oroszországban vannak azóta, és a tévében arra kérik Vlagyimir Putyint, hogy még több területet foglaljon el. A megválasztott képviselőktől nehezebb volt megszabadulni, ők gyorsan változtattak a retorikájukon és az álláspontjukon. De felháborodás nem volt, nem sokan állnak ki azok mellett, akiket kollaborációval vádolnak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.