Interjú

„Ukrajna most sem diktatúra”

Simon Schlegel vezető Ukrajna-elemző, International Crisis Group

Külpol

Miközben lelassult a háború, Ukrajnában a politikai egyetértés mögött súlyos társadalmi feszültségek vannak, amelyek csak fokozódhatnak, ha visszaszerzik területeiket Oroszországtól. A társadalom egy dologban ért egyet: hogy nem szabad kompromisszumot kötni.

Magyar Narancs: Szinte csak hadi híreket hallani Ukrajnából. Van-e egyáltalán ukrán belpolitika a háborún túl?

Simon Schlegel: Van belpolitika, de mindent a háború befolyásol. A költségvetés nagy része a háborúra megy, minden egyéb másodlagos. Kevés figyelem jut helyi befektetésekre, a szociális juttatások is korlátozottak a békeidőkhöz képest. Utak építésére vagy a helyi gazdák segítésére alig van kapacitás. Kevesebb a munkaerő is, sokan bevonultak, sokan elmentek, sokan pedig bujkálnak, mert nem akarnak bevonulni. Ráadásul választások sem lesznek tavasszal, hiszen nehéz lenne úgy megtartani, hogy igazságos legyen azok számára is, akik a fronton harcolnak vagy elmentek az országból. Online szavazást pedig az állandó kibertámadások és dezinformációs kampányok alatt nem lehet tartani. Normális esetben egész másképp nézne ki a belpolitika, most viszont az összes párt egyetért abban, hogy nem szabad választást tartani. Teljes a konszenzus arról, hogy ez nem lenne biztonságos az ország politikai jövőjére nézve.

MN: Pedig Volodimir Zelenszkij mandátuma márciusban lejár. Okozhat ez demokratikus deficitet?

SS: Ez az állítás akkor állná meg a helyét, ha lehetne választást tartani, de ennek Zelenszkij lenne az akadálya. Azt sem hiszem, hogy bárki kijátszaná ezt a kártyát később. A gond nem is ez a politikai képviselet elvével, hanem az, hogy a frontvonalhoz közeli településekről sok politikus elmenekült vagy kollaborációval gyanúsították meg őket, a helyükre pedig nem választott képviselők ültek. Több nagyvárosban is Kijevből jelölték ki az új polgármestert. A parlamentben szupertöbbsége van az elnök pártjának, a második legerősebb pártot, az Ellenzéki Platformot pedig betiltották oroszbarátság miatt (ez a párt a szavazatok 13 százalékát kapta 2019-ben, oroszbarátságát sosem tagadta, az egyik vezetője, Viktor Medvedcsuk azóta Oroszországban él – a szerk.), de a képviselőik jelentős része megtartotta a mandátumát. Utóbbiak mindig Zelenszkijékkel együtt szavaznak, hogy elkerüljék a kollaboráció vádját. Tehát nincs túl nagy ellenzéki mozgolódás a parlamentben.

MN: Lett-e felháborodás amiatt, hogy betiltották az ország második legerősebb pártját, és még másik tízet?

SS: Ez még 2022-ben történt, röviddel az invázió megindulása után. A parlamenten kívüli pártok politikusai közül többen is Oroszországban vannak azóta, és a tévében arra kérik Vlagyimir Putyint, hogy még több területet foglaljon el. A megválasztott képviselőktől nehezebb volt megszabadulni, ők gyorsan változtattak a retorikájukon és az álláspontjukon. De felháborodás nem volt, nem sokan állnak ki azok mellett, akiket kollaborációval vádolnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.