A romániai IMF-program nehézségei

Utcai praxis

  • Parászka Boróka
  • 2012. február 19.

Külpol

A Boc-kabinet szigora épp termőre fordult volna, de az utca megfütyülte: durva tömegmegmozdulásokhoz vezetett Bukarestben az egészségügyi kerettörvény nyilvános vitája. Basescu meghátrált, a törvénytervezetet visszavonták. A választásokra készülő országban fordulni látszik a kocka.

Nyugdíjasok és kisgyermekes családok közös sétájának indult múlt csütörtökön, egész Romániát felkavaró, macskakőszaggató utcai háborúvá fajult a hétvégére az a tiltakozássorozat, amelynek kirobbanását néhány nappal korábban senki sem sejtette.

A demonstrációk azután indultak el, hogy Traian Basescu államfő betelefonált egy televíziós műsorba, és élő adásban teremtette le az egyik meghívottat, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkárát. A palesztin származású Raed Arafat - a romániai politika egyik legkülönösebb figurája - épp a saját kormányát bírálta azért, mert a nemrég társadalmi vitára bocsátott egészségügyi kerettörvény radikális változásokat írt elő: az államfőt ez borította ki. Arafat többek között a sürgősségi mentőszolgálatok átszervezését gyepálta: szerinte a tervezett privatizáció bizonytalanná és átláthatatlanná teszi az ellátást. A sürgősségi szolgálatot (légi és vízi mentést, katasztrófa-elhárítást) Romániában egyébként épp az ő közreműködésével és elképzelései szerint építették ki az elmúlt két évtizedben, és az ő nevéhez fűződik a magánvállalkozásból indult államilag támogatott elit mentőalakulat, a SMURD létrehozása is. Arafat hiteles és népszerű személyiség, feddő szavai a kormány elevenébe találtak.

A műsor a romániai televíziózás szokásosan veszekedős hangnemében zajlott, az államfő azzal vádolta Arafatot, hogy "pánikot kelt, és félretájékoztat". A betelefonálás után 24 órával a helyettes államtitkár, ahogy illik, le is mondott, és ezzel, úgy tűnt, a történet be is fejeződött. Ám csütörtökre a Facebookon szolidaritási akciót szerveztek azok, akiknek az életét a SMURD mentette meg, vagy az ismerőseik, családtagjaik közt volt ilyen. Marosvásárhelyen (a mentőszolgálat központjában) meg Kolozsváron tartottak először gyertyás, be nem jelentett felvonulást, péntekre pedig újabb nagyvárosokra és Bukarestre is átterjedt a sajtóban nyomban "Facebook-forradalomra" keresztelt kezdeményezés.

Pénteken délután aztán az unokáikkal vonuló nyugdíjasokat felváltották a keményvonalas tüntetők. A demonstrálók több helyen is dulakodtak a láthatólag zavarodott csendőrséggel. A helyzet oly feszültté vált, hogy először maga Arafat kérte az embereket: ne menjenek az utcára az általa alapított intézmény védelmében, később pedig Basescu is megszólalt.

Az államfő az általa szorgalmazott egészségügyi törvény társadalmi vitájának azonnali berekesztését javasolta Emil Boc miniszterelnöknek: a baloldal által rettegett Basescu pályafutása során tulajdonképpen először fújt visszavonulót. Ritli László RMDSZ-es tárcavezető pedig még aznap este vissza is vonta a beterjesztett kerettörvényt. Csakhogy a tüntetési kedv nem lohadt: szombaton és vasárnap is utcára mentek a bukarestiek meg számos más romániai város lakói. A felvonulók már nemcsak az egészségügyi törvény és a privatizáció ellen, de a megszorító intézkedések és a kormányzati politika miatt is tiltakoztak. Ilyen ellenállásra Basescu 2004-es hatalomra lépése óta nem volt példa, még 2010-ben sem, amikor a kormány 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazottak bérét, és 2011-ben sem, amikor tovább faragták az állami szférát, és több ezer embert tettek utcára az egészségügyből, a tanügyből, a belügyből és a közigazgatásból.

A hétvégi eseményeket azért is nehéz értelmezni, mert a Boc-kabinet keménykezű politikája most kezdte meghozni a gyümölcsét. Az utóbbi hetekben már kelet-európai bezzegországként emlegetett Románia tavaly kétszázalékos gazdasági növekedést produkált, és idén már a befagyasztott bérek, nyugdíjak emelését is meglebegtették; a további javadalmazáscsökkentést pedig kizárta a választások előtt álló kormány.

Alapcsomag

Egyelőre nem tudni, hogy kikből verbuválódtak néhány nap alatt a "profi" tüntetők. A Noua Dreapta szélsőjobboldali szervezet (a romániai gárda) jelképei felbukkantak ugyan a bukaresti utcákon, de az ND szóvivője határozottan elhatárolódott a demonstrációtól. Az ellenzéki pártszövetség, a szociálliberális USL csak hétfőn jelentette be, hogy támogatja a megmozdulásokat, a szociáldemokrata (PSD) és a nemzeti liberális (PNL) párt tagjait "békés csatlakozásra" biztatják vezetőik.

Igazán kényes helyzetben azonban az RMDSZ van, hisz a Boc-kormány legneccesebb tárcáit most a magyar érdekképviselet viszi. Verespatak miatt Kelemen Hunor kulturális és Borbély László környezetvédelmi miniszter van szorult helyzetben - a közeli hetekben eldőlhet az aranybánya sorsa. Az egészségügyi minisztérium immár a második magyar tárcavezetőt fogyasztja: tavaly augusztusban váratlanul lemondott az egészségügy reformjának nehezét keresztülvivő Cseke Attila, most Ritli László állja a sarat. Cseke távozásakor már sejteni lehetett, hogy a megkerülhetetlen átalakítások több elemével az RMDSZ nem ért egyet, de alapvető nézetkülönbségekről ekkor még nem értesültünk: a távozó miniszter finanszírozási problémákra hivatkozott. December végén aztán a korábbi kerettörvény-tervezetektől eltérő dokumentum mellett kötelezte el magát Basescu államfő, és azt állította, hogy a jogszabály elfogadását megelőző társadalmi vitát a kisebbik kormánypárt, az RMDSZ hátráltatja.

Pedig a szövetség igyekezett teljesíteni az elvárásokat. A korábbi hónapokban már átszervezték a kórházi rendszert: csökkentették az ágyszámokat, felszámoltak vagy átalakítottak több kihasználatlan intézményt, az önkormányzatok pedig átvették a korábban minisztériumi felügyelet alatt működő központokat. Átalakították a háziorvosi ellátást, a sürgősségi felügyeletet, teljessé tették a szolgáltatások számítógépes nyilvántartását. A kerettörvény legújabb változata még radikálisabb változást ígért: az országos egészségbiztosító pénztár mellett egy éven belül megkezdték volna működésüket a magánpénztárak, és privatizálták volna a kórházakat. Az ellenzők szerint a kormány az egészségügyi rendszer "kiárusítására" készült - míg a koncepció gazdái szerint új forrásokkal orvosolták volna a szféra túlköltekezését. Jelenleg csupán a lakosság egynegyede fizet egészségbiztosítást Romániában, míg a kiadások az utóbbi hat évben megduplázódtak. A tüntetések hatására visszavont tervek szerint csupán egy igen szűkre méretezett egészségügyi alapcsomag járt volna a járulékfizetőknek, minden más ellátást attól tettek függővé, ki mennyit fizet a magánkasszákba.

Frontvonalban

A kerettörvényről szóló egyeztetésekről a tüntetések előtt az RMDSZ egyik vezető politikusa még úgy vélekedett, hogy ez hosszú idő után az első valóban "szakmai és ideológiai disputa" Romániában. Ám az "ideológiai és szakmai" nézetkülönbségeknek nem várt kifutásuk lett: Bukarest történelmi belvárosában 6 kilométeren szaggatták fel az útburkolatot a tüntetők, kirakatokat törtek be és fosztottak ki, autókat gyújtottak fel. 36 ember ellen eljárás indult, több mint kétszáz embert előállítottak. Nemcsak a kivonuló, a helyzetre felkészületlen csendőröket bántalmazták a tüntetők (egyes források szerint futballhuligánok), de egy újságírót is megvertek. Az RMDSZ pedig, amely eddig a mértéktartás és mértékadás mutatójaként egyensúlyozott, hirtelen a frontvonalban találta magát.

Románia idén választani fog - s a küzdelem sokesélyes. A hétvégi események, a kormányváltó hangulat kedvezményezettje nemcsak Raed Arafat lehet, de Klaus Johannis nagyszebeni szász polgármester is, a miniszterelnöki poszt alig titkolt várományosa, Traian Basescu kritikusa - sőt akár a bizonytalan helyzetekből eddig mindig profitáló magyar szervezetek is. Miként kiderülhet az is, hogy a bukaresti tömeg mégsem véletlenül lengette a szélsőjobbos gárda zászlóit - és az egészségügy reformja, megtetézve az elmúlt napok felfordulásával a romániai politikai multikulti bukását okozza majd.


Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?