Interjú

„Virágzik a cukorborsó”

Bugár Béla szlovákiai magyar politikus  

Külpol

Május 3-án kilépett a közös szlovákiai magyar pártból, a Szövetségből és befejezte politikai pályafutását. Korábban egyszer már visszavonult, de az nem tartott sokáig. Három magyar vagy félig magyar pártnak is volt elnöke, kormányzott Dzurindával, Radicˇovával és Ficóval is. Több mint harminc év után vonult politikai nyugdíjba. Erről, Ficóról, Matovicˇról, Orbánról, korrupcióról és a Szövetségről beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Hányszor lehet kilépni a politikából?

Bugár Béla: Egyszer, ha nincsenek kényszerítő tényezők a visszatérésre.

MN: Mi volt a kényszerítő tényező 2009-ben?

BB: 2007-ben otthagytam a politikát, és szociális vállalkozásba kezdtem. De aztán az MKP népszerűsége egyre csökkent, egyre több volt az elégedetlen, akik lépten-nyomon megszólítottak, hogy térjek vissza. Akkor azt mondtam, rendben, megpróbálom még egyszer. De ez egyetlenegyszer volt. Ha azt fogja kérdezni, hogy lesz-e még egyszer…

MN: Azt fogom…

BB: …akkor azt mondom, nem, nem lesz.

MN: Nem lesz kényszerítő tényező?

BB: Tizennégy évvel idősebb vagyok, akkor még csak 50 voltam. Óriási különbség. Akkor hiányzott is a politika. Nem kerestek az újság­írók, a párttagok is alig, marha sok lett az időm. Viszont most, ha 2020-ban bejutottunk volna a parlamentbe, lemondok a mandátumomról. Azért a harminc év az harminc év. (Bugár Béla pályájának rövid összefoglalóját lásd A dinoszaurusz c. keretes írásunkban – a szerk.)

MN: Keringett egy hír, hogy olyan volt politikusok, akik annak idején azon munkálkodtak, hogy bevigyék Szlovákiát a NATO-ba és az Európai Unióba, pártot gründolnak.

BB: Én is hallottam.

MN: Megszólították önt is?

BB: Igen, de elutasítottam. Bárkivel leülök, elmondom a véleményemet, de ez a maximum.

MN: 2009-ben visszatért, mert kívülről nem lehetett alakítani a politikát, és új pártot alapított, ez volt a Híd. Most nem lett volna egyszerűbb maradni, és belülről alakítgatni a pártot?

BB: 2007-ben lemondtam, de maradtam az MKP-ban. Ám mindenkit, akinek más volt a véleménye, mint Csáky Pálé vagy Duray Miklósé, ki akartak szorítani a pártból. Akkor sokan elmentek. Én is.

MN: Most attól más a helyzet, hogy nem kiszorították a pártból, hanem maga mondta, hogy elég?

BB: Nagyon rosszul szerepelt a Híd a választásokon. A régi gárda úgy döntött, átadja a terepet a fiatalabbaknak. Az igazi megújulás, amit mind a három párt hirdetett, amely később egyesült a Szövetségben, csak a Hídban valósult meg. Sólymos László volt környezetvédelmi miniszteren kívül a Híd-platform jelenlegi vezetéséből senki sem volt benne a párt korábbi vezetésében. A háromból egyik párt sem jutott be a parlamentbe, így rá voltak kényszerítve, hogy tárgyaljanak az egyesítésről. A Híd utolsó közgyűlésén egyszerű tagként szólaltam fel támogatva a pártegyesítést, mert ha a következő választáson sem jut be egyetlen párt sem, amely a magyarok érdekeit képviseli, akkor már soha nem jut be. Most is ezt mondom, ha a jelenlegi gárda eltolja, és nem jutnak be a parlamentbe, akkor vége.

Szlov?kiai v?laszt?s - A Most-H?d p?rt eredm?nyv?r?ja

 
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

MN: Ön azzal indokolta a kilépését a Szövetségből, hogy szűkebb pátriájában, Somorján tarthatatlan, amit az MKP elődpárt platformja művel, mert kiszorítja a másik két elődpárt embereit. Ez tényleg olyan kaliberű ügy, ami miatt ott kell hagyni a pártot?

BB: Több helyen volt ilyen, nem csak Somorján. Az MKP több helyen nem hajlandó engedni egy millimétert sem. Komárom, Galánta, Szepsi, sorolhatnám. Másfél évig tartottak az egyesítési tárgyalások, végül megegyezett a három platform. Erre Berényi József, az MKP-platform vezetője rögtön azzal jött, hogy meg kell szüntetni a platformokat, és támadást indított a többi platform ellen. Ezzel egy dolgot lehet elérni, hogy ne legyen magyar képviselet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.