Cica az istállóban
„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.
Kultúra
A hegyek hangja
„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.
Krasznahorkai új könyve igazi tükörlabirintus, állandó iróniával átszőve
Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.
Színházgazgató-választás Pécsen: csökkenő nézőszám ellenére kapott bizalmat a kormány kegyeltje
A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban a régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt. Lipics bár csatát nyert, de a háborút még elbukhatja.
Kirill Szerebrennyikov: Orosz emberként állandóan foglalkoztat a kérdés, mi lesz velünk a háború után
A rendező új filmje, a Josef Mengele eltűnése a hírhedt náci orvos háború utáni életét meséli el. Ennek kapcsán beszélgettünk az orosz alkotóval a brazíliai forgatás nehézségeiről, a film magyar szereplőiről és arról, hogyan bujkál közöttünk a gonosz napjainkban.
Ezernyi sajtóhibák szimfóniája
Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.
Pusztán hisztéria, ha egy énekes az utolsó percekben mondja vissza az előadást?
Allűr vagy érzékenység, ha egy énekes hirtelen beteget jelent? Hogyan tudja megőrizni színpadi vértezetét az előadóművész és mik a legnagyobb veszélyei a pályának? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.
Papíron szimfónia
Ha valaki a századelő budapesti zenei életének a rekonstruálására törekszik – annak az időszaknak, amelyben Bartók és Kodály, az olasz verizmus, Debussy és az új francia zene vagy a korszak jelentős hangszeresei megjelentek –, nem tévesztheti szem elől Csáth Géza zenei írásait.
„Ez egy unterman foglalkozás” – mit csinálnak a művészmenedzserek Magyarországon?
Impresszárió, ügynök, menedzser – a másik „házastárs”, aki a lelkére beszél a lámpalázas művésznek; esetleg a rossz zsaru, aki kiharcolja számára az új jelmezt. Mennyire bevett itthon művészmenedzsert alkalmazni? Kiválthatja-e a menedzser munkáját maga a művész?
„Fontos számomra, hogy szélesebb körhöz is eljuttassam, amit a zenéről tudok”
Az elmúlt évek írásait tartalmazó, Négynegyed című könyve kapcsán tanításról, személyes esszékről, modern és régi zenéről beszélgettünk Fazekas Gergely zenetörténésszel, a Zeneakadémia docensével.
The Lemonheads: Love Chant
Pletykák a halálomról – valahogy így lehetne lefordítani Evan Dando nemrég megjelent önéletrajzi kötetének (Rumours of My Demise) a címét.
Liszt, Schubert: Encounters / Magyar Valentin
Néhány feljegyzés árulkodik arról, mit gondolt Liszt Ferenc a fiatalon elhunyt, a maga korában alig ismert Franz Schubertről.