Kultúra

„A Bohémélet majdnem az egész világon a rendezők elhanyagolt és mellőzött mostohagyermeke. A második felvonásban ugyan mindenütt csinálnak egy kis szegényes zűrzavart, de a többi csak úgy magától adódik.”

A svéd mezzoszoprán nem kényeztet el minket sűrű látogatásaival – pedig milyen jó egy levegőt szívni ezzel a nagyszerű énekesnővel!

Felette irigylésre méltó, ha valaki egyszer csak talál otthon, a szekrénye mélyén egy kis barna táskát, amely tele van a nagyszülei addig ismeretlen első világháborús leveleivel és naplójával.

Hogy ő lenne az angol Philip Roth? Nem, én inkább a zsidó Jane Austen vagyok – válaszolta erre A Finkler-kérdés Booker-díjas szerzője, akivel új regénye, a Zs hazai megjelenése alkalmából beszélgettünk.

Anyja kubai énekesnő, apja magyar báró volt, ő pedig amerikai slágeríró lett: a Livin’ on a Prayert, a Poisont vagy épp a Livin’ la Vida Locát szerezte. Magyar származásáról és a slágerírás szabályairól beszélgettünk vele.

86 éves korában meghalt Kertész Imre, egy nagy magyar író. Utolsó, vele készült interjúnkkal tisztelgünk emléke előtt.

A gyerekek és a művészek is sokat profitálnak abból, ha együtt hoznak létre valamit. A budapesti Anderson Art Lab vezetőjével beszéltünk.

Holokauszt és Hollywood, zsigeri hatás és vizuális újítás, nézőkbe vetett bizalom és az utolsó figyelmeztetés – a filmrendezővel, az esztétával és a művészettörténésszel néhány órával azután beszélgettünk, hogy Nemes Jeles László filmje megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart.