Kultúra

„Valamiféle szobor vagyok” - interjú Máté Gáborral

A Katona József Színház igazgatója a Faust címszerepét alakítja, amelyet Schilling Árpád rendezésében, két részben, két külön estén játszanak április végétől. Emberi válságról, politikai aktivitásról és szakmai szolidaritásról is kérdeztük.
  • Tompa Andrea
  • 2015. május 3.

Nem viccelnek

Az utóbbi napokban két összeállítást is láthatott a nagyközönség a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak műveiből. Bemutatkozott a főként Janisch Attila és Szász János nevével fémjelezhető alapszakasz, s a Gothár Péterhez és Máthé Tiborhoz köthető mesterképzés állománya is. Megnéztük, hogy mit hoz a jövő.

És bánat az ég alatt

Aligha kérdéses, hogy az ezredforduló körüli években megújulni vagy legalábbis új hangokkal kiegészülve felfrissülni látszó európai regényirodalom egyik meghatározó szerzője az Angliában élő német Winfried Georg Sebald volt (a másik nagy hatású alaknak az ugyanebben az időben Spanyolországban élő chilei Roberto Bolaño tűnik).

Írók medveháton

A posztmodernben mindinkább elhalványul a határ populáris és elitkultúra között, hangzik a kultúraelmélet egyik agyonidézett közhelye, és alig huszonöt évvel Fredric Jameson klasszikusának megjelenése után a magyar folyóirat-kultúrában is mozgolódás kezdődött.
  • Sepsi László
  • 2015. május 2.

Hozzám hasonlók

Színházi előadásról lesz szó, amiben részt vehetnek a nézők. Ma két társulat erős ebben igazán, a Kerekasztal és a Káva, az Elveszettek az utóbbi munkája. Továbbolvasva ezt a cikket, talán az lehetne a legérdekesebb kísérlet, ha elengednénk azokat a kötöttségeket, amelyekkel megszabjuk, hogy mi is az a színház. Hátha ez is az.
  • 2015. május 2.

Hozzám hasonlók

Színházi előadásról lesz szó, amiben részt vehetnek a nézők. Ma két társulat erős ebben igazán, a Kerekasztal és a Káva, az Elveszettek az utóbbi munkája. Továbbolvasva ezt a cikket, talán az lehetne a legérdekesebb kísérlet, ha elengednénk azokat a kötöttségeket, amelyekkel megszabjuk, hogy mi is az a színház. Hátha ez is az.
  • Herczog Noémi
  • 2015. május 2.

Énekóra áramütéssel

A furcsa (egész pontosan 10+4 ferde vonalból és a közé ékelt szóból álló) művészi képződmény (márkajegy vagy művésznév) úgy jött létre, hogy 2001-ben, Kölnben összeköltözött egy űrelektronikus slágerproducer és egy interfésztervező informatikus.

Csilivili

Egy ódát operaként előadni, és ezt az operaelőadást divatbemutató gyanánt felmutatni – mindjárt két olyan döntés, amely tiszteletre méltóan merész vállalkozásnak mutatja Händel 1738-as művének Müpa-beli szcenírozását, pontosabban a tavaly litván–magyar együttműködésben létrejött produkció Budapestre igazított változatát. Az előbbi döntésre persze számos példát ismerünk, hiszen nagy és kis rendezők egész sora rugaszkodott már neki oratorikus remekművek színházi élménnyé formálásának, s Peter Sellars a Máté-passióval vagy Claus Guth a Messiással egészen pazar eredményt ért el Berlinben, illetve Bécsben.