A Magyar Nemzet főszerkesztője és A pozsonyi csata készítői is kaptak támogatást Káslertől

  • narancs.hu
  • 2021. január 9.

Kultúra

Zenés színpadi mű készül a magyarságnak fényt hozó gyerekekről, de lesz történelmi sorozat is. 

Nyilvánosságra hozták, hogy kiket, mennyi pénzzel támogatott Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter 2020. decemberében, ebben szúrta ki a 444.hu azt, hogy hiába keltett komoly felháborodást a Magyarságkutató Intézet által berendelt A pozsonyi csata című történelemhamisítással és csúsztatásokkal vádolt animációs film (aki még nem látta, itt megtekintheti), a miniszter komplett sorozatot rendelt be az alkotóktól. 

Az Emmi honlapjáról az derül ki, hogy a 12 részes sorozat elkészítésére a pozsonyi csatás filmet kivitelező Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. 30 millió forintot kapott. 

További érdekességek is vannak azonban a listán, így például a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás 22 millió forintot kapott decemberben a rejtélyes nevű "az Aranyhajú hármasok mítoszrekonstrukciós projekt megvalósítására".

A 24.hu erről azt írta, Toót-Holló korábban az Összművészeti Programok Kollégiumától is kapott 12 milliót a dologra, így összsen 34 millió forintból valósíthatja meg projektjét. A lapnak a Magyar Nemzet főszerkesztője el is mondta, hogy miről van szó: az Aranyhajú hármasok egy kétfelvonásos zenés színpadi mű lenne, ezt kellene tulajdonképpen olyan állapotba hozni az év végéig, hogy a művet befogadó színház dönteni tudjon róla.  

A színpadi zenés mű zeneszerzői Bársony Bálint (az egykori Barackfa-dal szerzője) és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt tagjai, a szövegkönyvön a Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia dolgozik, a zenemű alapján készülő videoklip gyártója a Lezsák Sándor vejének, a kitörés túrákat is szervező Moys Zoltánnak résztulajdonában lévő Dextramedia Kft. lesz. 

Maga az "Aranyhajú hármasok" egyébként Toót-Holló Tamás szerint egy ősi magyar mítosz "a magyarság számára a Fényt elhozó és árnyékos időkben mindig visszahozó aranyhajú gyermekekről", a kétfelvonásos zenemű "a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését, majd az idők jobbra fordulásakor a Fény hitének visszatérését" kíséri végig.

"A biztos aranykorösztönnel párválasztó döntéseket hozó király lánykérése, a két aranyhajú lány és az aranyhajú fiú elveszejtése, az udvari ármányok mesterkedése, s a magyar népi vallásosság erejének nemzetet megtartó működése a történet messzire vezető szálainak kibomlása közben egyszerre kísér végig minket az érckorok hitének egyetemes kitekintésű példázatain, de az Árpád-kori magyar valóság metatörténelmi alakzatain is" - mondta a lapnak Toót-Holló, aki szerint a támogatást egyébként az íróként, irodalomtörténészként legalább már egy évtizede végzett kutatásaival összefüggésben születő projektje kapta, ezért mindegy, hogy közben a Magyar Nemzet főszerkesztője, illetve amúgy is minden szerepkörében ugyanazt az ügyet szolgálja. 

A decemberi úgynevezett kiegészítő támogatás tárgya egébként elmondása szerint "a tanulmánykötetben kifejtett és a színpadi zenés műben megvalósított mítoszrekonstrukció ügyében elvégzendő ismeretterjesztő munka és kommunikáció", internetes tudástár létrehozása, vlogsorozat, a zenemű alapján készülő videoklip, a Szellemi honvédelem aranykori fényben című tanulmánykötet bővített újrakiadásának szerkesztése és nyomdai előkészítése, kiegészítve a tanulmánykötetben foglalt mítoszrekonstrukció alapján született színpadi művel.

A támogatási lista szerint azonban nem Toót-Holló bizarr műve lesz az egyetlen új, készülő alkotás: Izsák város önkormányzata ugyanis 54 millió forintot kapott Káslertől decemberben a "Szent László a táltoskirály történelmi rockopera megvalósítására". Izsákot ekkor még a fideszes támogatású Mondok József vezette, aki azonban december 31-én elhunyt. 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.