Kultúra

Új filmje, Az eltűnés sorrendjében - amit északi Fargónak is becéznek - most fut nálunk a mozikban. Felhívtuk, meséljen vérről, verejtékről és a lankadó ligetekről.

Amikor Sztupa és Troché beköszönteni látták a májust, elmentek a borbélyhoz. Egy öreg gyerekfodrászt preferáltak, de e ténynek csak annyiban van jelentősége, hogy Neumann Péter bácsi már nem nagyon tudta megkülönböztetni a gyerekeket a felnőttektől, s különben is notórius gyerekfodrász volt, tehát mindenkinek úgynevezett csikófrizurát nyírt, s az sem rázta meg különösebben, ha tényleges gyermeki kuncsaftjai sírva távoztak a műhelyéből.

"Ariadnéról és ezekről az eseményekről sok, egymástól eltérő történet maradt fenn. Az egyik szerint Ariadné felakasztotta magát, amikor Thézeusz elhagyta; a másik azt állítja, hogy Naxosz szigetére hajózott, s ott Oinarosszal, Dionüszosz papjával élt együtt, mivel Thézeusz egy másik nőbe szeretett bele, és ő magára maradt. [É] Mások azt állítják, hogy Ariadné még gyermekeket is szült Thézeusznak. [É] Mindezekből a regeszerű történetekből a legszebbek úgyszólván közszájon forognak.

Szavazott ma? Most újra megteheti! Tájolja be, hol nyisson új, végre rendes magyar+keresztény+heteroszexuális színművészeti egyetemet Kerényi Imre!

Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című könyvének műfaji besorolása kétes és veszélyes művelet. Regénynek hívja magát, mert minden más címke lekopna róla, hiszen nem életrajz és nem gasztrokönyv. Rövid írásai nem novellák vagy tárcák, regénnyé mégsem állnak össze, hiába van jelen az általában adott témakört vagy eseményt - egy ételt vagy egy disznótort - körülíró pár oldalas fejezetek mindegyikében a főszereplő házaspár.

A 24. századra az emberiség kirajzott a Naprendszerbe, lakhatóvá tette a környező bolygókat és aszteroidákat, miközben a tönkrevágott Föld - nyomorgó lakóival együtt - afféle manifeszt rossz lelkiismeretként kering régi pályáján.

Újrajátszás is lehetne a regény címe, amely egyetlen, szerteágazó, gazdag szövegfolyamba rendezi mindazt, ami a román (kelet-európai) társadalomban lejátszódott a második világháború alatt és után, illetve a rendszerváltás előtt és után.

Szikszai Rémusz választásai sosem evidensek, hiszen elfelejtett darabokat talál; és mindig evidensek, hiszen fel nem merül, minek kellett őket elővenni. "Mi közöm?" - teszi fel szépernősen ezt a mai kérdést a luftballonárus a Májusban, mert semmi köze ezekhez a lufikhoz, amiket nap mint nap árul, de máshoz még kevesebb köze van.

Szép Ernőről írni hálás dolog, elég egy-két szépernős poén, egy rögtön az írás elejére, egy meg a végére, és máris jól jön ki belőle az ember.

Régen adódott alkalom oly nyílt környezetvédelmi propagandát folytatni animációs filmben, mint itt. A nagyvárosi élethez alkalmazkodott állathősök történetei (Túl a sövényen, A mogyoró-meló, L'ecsó, Volt) inkább a metropolisok dicséretét zengték, ahogy ezt láthattuk filmünk első részében is, melyben Rio de Janeiro lépett fel szinte egyenrangú főszereplőként a teszetosza, domesztikált papagáj mellett.

A Diploma előttben van egy mondat, nem is mondat, egyetlen szócska csupán, az idült felnőttkori bornírtság és bölcselkedés tökéletes megtestesítője: műanyag! A fiatal Dustin Hoffmannak mondja a szemébe a világról mindent tudó felnőttek magabiztosságával a család barátja, egy jól táplált öltönyös.

Ha kilenc életünk van, mint a macskának, akkor nem öl meg a rák 21 évesen? Talán nem, talán könnyebb kilenc kitalált énnel végigvinni a mellhártyarákot, a kemót és a sugárkezelést, talán könnyebb remélni, hogy a kilencből egy megmarad. Valahogy így néz ki Marc Rothemund drámája, amely önmagában nem lenne megrázó, csupán azzal a háttértörténettel, amit idéz: Sophie Van Der Stap könyvét, amelyet saját betegségéről és küzdelméről írt.

Dylan Baldi a húszas évei legelején járó, a legtöbb fotón klasszikus mamlaszként mosolygó fiatalember Clevelandből, aki talán csak akkor nézhetne ki még kevésbé rockosan, ha a szülei a szemüvegének egyik lencséjét belülről leragasztanák leukoplaszttal.

Erre az előadásra hogyan válogatta a szereplőket? Mit kellett a táncosoknak "tudniuk"? - hangzik el a Jérôme Bel koreográfusnak feltett kérdés az előadás után. Ó, hát ő képtelen válogatni, nem volt casting. Neki mindenki remeknek tűnik első látásra. Szóval meghirdette, és jöttek. Egyébként ezt a koreográfiát önök is meg tudják csinálni.