Mészáros Tünde: „...fordított szerzőnek lenni is para...”
A könyvfesztiválon hat fordításával is szereplő Mészáros Tündével Németh Zoltán beszélgetett a szlovák irodalom színe-javáról és a műfordítás kulisszatitkairól.
Kultúra
Ha hagyják létezni az irodalmat
A szeptember 29. és október 2. közt rendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Szlovákia lesz a díszvendég.
Háromszoros biztatás
A Magyar Zene Háza harmadszor kért fel egy-egy neves muzsikust, hogy állítson össze olyan eddig nem létező formációkat úgy, hogy ő maga nem játszik azokban.
Gázlángolj még, baby!
Az inspiráció nagyjából úgy viszonyul a másoláshoz, ahogy a szeretet a kihasználáshoz. Erről tanúskodik Olivia Wilde új thrillere, tartalmilag és formailag egyaránt.
Egy fiktív háború leletei
A fiatal szobrászművész kiállításán fél tucat munka látható, amelyek több szállal kapcsolódnak korábbi alkotásaihoz. Saját bevallása szerint munkamódszerének sarokpontja, hogy a kész mű kétértelmű és nyitott, humoros és egyben ironikus is legyen, valamint reflektáljon társadalmi kérdésekre is.
„Pusztán színészet”
Az intimitáskoordinátorként az Egyesült Királyságban elsőként dolgozók egyikeként olyan produkciók szexuális tartalmú és meztelenséget megjelenítő jeleneteinek forgatását felügyelte, mint A Bridgerton család, a Shadow and Bone – Árnyék és csont, az Atlanta vagy a Tőrbe ejtve folytatása. Mi a dolga egy erotikus jelenetnél – többek között ezt kérdeztük Yarit Dortól.
Lehet könnyebb
Családot bárki alapíthat, gyereke pedig ha nem is mindenkinek, de nagyon sokaknak lehet.
„Minden fontosat elvégeztek”
A németül író, szlovák származású Irena Brežná nem ismeretlen a magyar olvasók előtt: 2016-ban jelent meg (ugyancsak Vályi Horváth Erika fordításában) A hálátlan idegen című, önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye.
Mondogalódom
A 94 éves zalai parasztasszony mesélni kezd. Az nem derül ki, hogy pontosan kinek és miért: nekünk mesél. Csapongó elbeszélésének nincs gátja. Mintha egy nyelvjárásgyűjtés feljegyzéseit olvasnánk, ahol a cselekmény vagy a következetesség másodlagos a történeteket hordozó nyelv mellett.
Mézillatú angol rózsa
A hosszú utazás az időben zajlik. Az első vers lírai énje etruszk, és mint a szarkofágon lévő szobor tekintete, „múltat és jövőt / egymásra másolva lát”. Ez a kép később is felötlik, amikor a limesről van szó, újból, halványan, amikor Szűz Máriáról vagy az örök, bibliai szamárról, erősebben a háborúnál és a járványnál.
Úgy lett embermentő, hogy nem is tudta, mi vár rá
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő tevékenységét szerencsére viszonylag sokan ismerik – bár közel sem annyian, mint amennyire ismerni kellene rendkívüli történetét.
Egyszer véget ér
A híreket olvasva egyértelműnek tűnhet számunkra, hogy természettörténeti szempontból is drámai korban élünk: az emberi civilizáció mindennapos, rutinszerű működésének köszönhetően olyan változások zajlanak a Földön, amelyek alapvetően formálják át életünk keretrendszerét.
„Inkább a megoldásokra fókuszálok”
A klímaválságot a középpontba állító családregényei világszerte szerepelnek a könyvkiadók toplistáin és a könyvklubok népszerű olvasmányai között. A norvég írónőnek a napokban jelenik meg a negyedik „klímaregénye”, és idén ősszel Budapestre is ellátogat.
Könyvtárak vadvirágai
Az irodalom új irányzata nem egészen új, de csak az utóbbi években bukkant fel az olvasók horizontján. Az ökoirodalom fikcióból és elméleti munkákból álló korpusza többet hirdet, mint a klímatüntetők transzparensei, mélyebben foglalkozik a környezeti válság okaival, mint az újsághírek, és akár a klímaszorongásunkon is képes enyhíteni.