Éppen harminc éve annak, hogy egy kivételesen tehetséges egyedi hangú, egyszerre politikus és merészen kihívó (queer nézőpontból fogant) dalokat szerző és előadó basszusgitáros akkori formában leírt nevét, a Me’Shell NdegéOcellót megismerte a világ.
Lemezre mutató koncertet adott Dés András kvartettje, amellyel az együttes néhány napos stúdiózására tette fel a koronát az Opusban.
„Megyek az utcán. / Teljesen egyedül vagyok. / Visszagondolok a tegnap estére, amikor elhagytam az exemet. / Megyek tovább egyedül, és fáj” – szenvtelen hangon mondja a szavakat egymás után a művész, mindenféle sallang és színpadiasság nélkül a Kim’s street (Kim utcája) című ötperces videóinstallációban.
A negyvenéves Fausto írónak vallja magát, ám évekkel korábban megjelent egyetlen, sikertelen könyve óta semmit nem adott ki. Most a félresikerült párkapcsolata, de leginkább talán önmaga elől menekülve érkezik meg gyermekkorának egyik fontos helyszínére, a kis hegyi faluba, Fontana Freddába, hogy szakácsként dolgozzon a helyi sípálya hüttéjében.
Ernaux A hely című regényében így határozza meg írói alapállását: „Természetes gesztussal választom a lehető leglaposabb stílust, ugyanazt, amelyet annak idején a legfontosabb eseményekről beszámolva szüleimnek írott leveleimben használtam.”
A komolyzene világába ilyen különös látványt nyújtó könyv még biztosan nem kalauzolt.
A kadencia a versenyművek azon szakasza, amikor a szólista bemutatja virtuozitását.
Együk meg a gazdagokat! – Dolores Roachnak és hibbant udvarlójának, Luisnak ez nem amolyan politikai szlogen, hanem a véres valóság.
Az utóbbi években egy kicsit eltűnt Noel Gallagher a reflektorfényből, amelyben inkább öccse, Liam lubickolhatott kedvére.
Egy különös, távolságtartó, mégis felforgató erejű szerelem első évét beszéli el a kisregény.
Anyuka pszichodrámacsoportot vezet a börtönben, beleszeret az egyik éppen szabaduló elítéltbe.
A 90-es évek elején a Carter the Unstoppable Sex Machine rövid ideig a legsikeresebb brit zenekarok közé tartozott.
