A Kádár-kockáról szól a Ludwig Múzeum új kiállítása
Tetszik vagy nem, a magyar épített kulturális örökség része.
Tetszik vagy nem, a magyar épített kulturális örökség része.
Abszurd történeteket is bemutat a csongrádi múzeum új állandó kiállítása.
„Kínzó rabság könnye hull / Árvák hő szeméből”. Szeptemberre kijavítják.
Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.
A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.
A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.
Ottfelejtett szemétnek is nézhetnénk az ormótlan sárga-fekete zsinegféleségeket, azaz a padlón heverő kábelcsonkokat, amelyek a térbe belépve fogadnak. Ezek egykor a norvég szárazföldet kötötték össze az olajfúró tornyokkal.
Ha van valaki, akire az underground és az indie jelzőket kitalálták, az Steve Albini.
Tizenöt évvel ezelőtt egyetemistaként érkezett Pécsre, a Mongooz and the Magnet nagybőgőseként azután országosan ismert zenész lett. Tavaly O’SULLIVAN néven szólólemezt adott ki, egy amerikai álláslehetőség miatt azonban hamarosan elhagyja Magyarországot, és visszatér az orvosláshoz. Búcsúkoncertje előtt budapesti stúdiójában beszéltük át magyarországi zenei pályafutását.
A filmben nagy táblákat írnak tele egyenletekkel, és csak úgy röpködnek a híres matematikusok és sikeres levezetéseik.
A zongorista-énekes-hangszerelő abban kiváló, hogy mindhárom „szakmáját” világszínvonalon űzi, nincs gyenge pontja.
Felgyújtják, felrobbantják, repülő autóba ültetik vagy épp lelökik a magasból – a kaszkadőrnek mégsem jár Oscar-díj.
Az ismert gonosz – Kegyetlenség és együttérzés – egy pszichiáter történetei