A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a társadalmi egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy közös üggyé váljon a nemzeti múlt jeles épületegyüttesének megújítása, mert, mint mondta, „vannak ellenakciók is”, egyesek szerint „szégyenteljes dolog a palota felújítása”. Elhangzott az is, hogy szándékukban áll kiírni egy fiatal építészeknek, egyetemistáknak szóló ötletpályázatot a Szent György tér üresen álló területeinek hasznosítására. Továbbá: mozgalmat indítanak a palotából elkerült berendezési tárgyak visszajuttatására is.
| ||
Azt persze nem árulta el, hogy beköltözik-e valamelyik közméltóság a történelmi falak közé. Ígérete szerint azonban 98 százalékban kulturális funkciót kap a palota. Hangsúlyozta, hogy a krisztinavárosi szárny, ahol Horthy rendezkedett be, semmilyen protokolláris szerepet nem kap. Az Országos Széchényi Könyvtár a tervek szerint kiköltözik, de helyette kiállítótermek kapnak helyet, és rekonstruálják az egykori díszlépcsőt.
Ugyanakkor, ha a Duna felőli, 300 méter hosszú teremsor egy része visszakapja eredeti pompáját, ott a múzeumi funkció mellett lesznek állami reprezentációs események is. A vár megújítását elutasítók érveinek porrá zúzására pedig felolvasott egy 2004-es kormányhatározatot, melyben a szocialista–szabad demokrata kabinet egyebek mellett arról határozott, hogy a Szent György tér nyugati oldalára „állami reprezentáció céljára” használható épületet épít. Valóban meghirdetett egy nagyívű várfelújítási projektet a Medgyessy-kormány, amiben számos olyan elem is volt, mint a mostani Hauszmann-tervben, de a palota rekonstrukciójától ódzkodott az akkori hatalom.
| ||
L. Simon szerint a 2 milliárd forintba kerülő Lovarda 2016 végéig elkészül. Ezért 2015 végéig be kell fejezni a 300 gépkocsit befogadó, 1,3 milliárdot kóstáló mélygarázst, ugyanis a Lovarda ennek az épületnek a tetején áll majd. „A háború során csekély mértékben megsérült neoreneszánsz épületet egy tervezett, de később mégsem megépített szerpentinút miatt bontották le” – mondta Bognár Gábor, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős főosztályának munkatársa. A Lovardánál is kevésbé sérült meg, és 1971-ig állt az udvari Főőrség épülete, ami 3,5 milliárd forintért újra felépül, az idevezető Stöckl-lépcsővel együtt. Az építkezés 2016 végén ér véget, s részben helyreáll a palota eredeti térszerkezete. A következő lépés már a szűken vett palotát érinti. Ez lesz a Budapesti Történeti Múzeum tömbjében állt Szent István-terem felújítása. Mint L. Simon egyik közeli munkatársa elmondta, az alig 70 négyzetméteres, a kor legkiválóbb mesterei által díszített terem újjáépítése lesz a rekonstrukció főpróbája, ekkor fog kiderülni, hogy a fotók alapján ismert enteriőrök újjáépíthetők-e.
Nemsokára megkezdődik a Egyesült Államoktól visszakapott úgynevezett Táncsics-börtön ásatása is. Az egykori királyi pénzverő jelentős régészeti kincseket rejthet. L. Simon szerint ez lesz a Hauszmann-terv információs központja. A szomszédos Erdődy-palotában működő MTA Zenetudományi Intézetéről a Narancsnak elmondta, az intézet kiköltözik az Oktogonnál lévő Batthyány-palotába, az állam pedig vélhetően élni fog elővásárlási jogával. Az Erdődy-palota egyébként már többször felmerült lehetséges köztársasági elnöki és miniszteri rezidenciaként is.
A miniszterelnök 2016-ra az egykori karmelita kolostorba, illetve a mellette, a Zoboki Gábor tervei alapján felhúzott épületbe költözik. Ezt ugyanakkor sokan átmenetinek tartják. A miniszterelnök talán a Sándor-palotába, a köztársasági elnök pedig vagy a palotába, vagy a Táncsics-börtön–Erdődy-palota tömbjébe költözhet. L. Simon erről nem nyilatkozott, azt mondta, a ciklus végéig csak az általa említett beruházások valósulnak meg, de reményei szerint megkezdik a palota felújítását.
