Amióta világ a világ, sok zenész sokféle műfajban igyekszik megragadni, kifejezni és átadni a „metafizikait”, de ez csak különleges pillanatokban rezonál a hallgatókban úgy, ahogy az előadó szeretné. Amikor Pharoah Sanders szeptember 24-én meghalt, rengetegen reagáltak így: „Köszönjük a spirituális élményt!” A jazzhagyomány egyik őrzőjének tekintett, olasz származású amerikai szaxofonos, a nagy tudású Joe Lovano például ezt írta: „Megvilágosítottál előttünk túlvilági helyeket a kozmikus kifejezéseiddel.”
A 2020-as évek elejére a britpop nagy négyese közül a Suede maradt a nagy túlélő.
Azok számára, akik nemhogy a Z, de az ábécé korábbi betűivel jelzett generációk médiahasználati és egyéb szokásaival sem tudtak megbarátkozni, ideális olvasnivaló a médiakutató munkája.
Erlend Øye és Eirik Glambek Bøe minden csinnadratta nélkül vonult be a Müpa színpadára.
Az eddig illusztrátorként ismert Turi Lilla most szerzőként is bemutatkozik.
François Ozon első sikerét Rainer Werner Fassbinder darabjának adaptációjával aratta (Vízcseppek a forró kövön, 2000)
