Visszhang: film

Peter von Kant

Visszhang

François Ozon első sikerét Rainer Werner Fassbinder darabjának adaptációjával aratta (Vízcseppek a forró kövön, 2000)

Legújabb munkájával egyszerre adózik a nagy német elődnek stilisztikai és életrajzi értelemben is. Ez itt a Petra von Kant keserű könnyeinek (1972) könnyedebb, camp újragondolása, mely közben Fassbinder életének egy meghatározó epizódját, a marokkói El Hedi ben Salemmel dúló szerelmét is feleleveníti. Ideális nyitófilm a saját történetiségével aktívan foglalkozó Berlini Filmfesztiválra.

A rendező Peter (Fassbiner bizarr sármját méltón életre keltő Denis Ménochet) kölni lakásában él szótlan asszisztensével (Stéfan Crépon), szadomazo jellegű viszonyban. Egy nap beállít hozzá fiatalkori szerelme/múzsája, Sidonie (Isabelle Adjani) aktuális szeretőcskéjével, Amirral (Khalil Gharbia). A két férfi egyből vonzódik egymáshoz, és a gyönyörű fiú rövid úton a rendezőhöz költözik, de szerelmüket megkeseríti Amir hatalmi ügyeskedése és Peter féltékenysége. Ozon megtartja Fassbinder eredeti filmjének mesterséges architektúráját (a furcsa tér­elrendezéssel, az élénk színekkel), de elhagyja annak hidegségét.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.