Kultúra

Szarajevó ostromáról, mely a világtörténelem leghosszabb városostroma volt, és a koncentrációs táborokkal, százezernyi civil halálával, milliók menekülésével járó balkáni háborúról Bosznia-Hercegovinában formailag egészen rendkívüli irodalmi művek születtek. A mai boszniai írók gyakran magát a nyers háborús tapasztalatot igyekeznek fragmentárisan bár, de megformálni, tanúságtévő igénnyel, avagy a mikrorealista, a szenzuális tapasztalatra építő, "érzékeny" próza útját választva. Gyakran áttörik a műfaji határokat, vers, próza és publicisztika érdekes kombinációival kísérleteznek, és az abszurd, a fekete humor, a groteszk, a szétmarcangolt, "piszkos" tragikum esztétikai minőségeit hozzák ki a veszedelmes élet-halál anyagból.

Sanlúcar de Barrameda. Jelszónak mondjuk közepes, de az feltétlenül elgondolkodtató, hogy miért pont innen indult Kolumbusz 1498-ban harmadik felfedező útjára, és vajon teljesen józan volt-e - bárki akkor. Vagy bárka, hogy is hívták, Hinta és Tinta? Ja, tisztázzuk!

Úgy érkezünk az Oktogonra, hogy "megtanultuk mi már ezt a harcot". A biobolt eladójának felvilágosítása szerint ugyanis az étel nem étel, hanem energia, kizárólag rajtunk múlik, mit értünk alatta. "Nos, ez látszólag egy teljes kiőrlésű Graham-cipó - mutatott az asszony az antikolt pékárura -, de a maguk szervezete sem maradhat tétlen.

"Egyike ama zongorázó sasmadaraknak a Liszt-tradíciókból, borzasztó és éterikus és frenetikus, mikor kell, jelenleg elveszve a világ számára egy fehér-fekete billentyűsor előtt, mint egy szédítő dominójátékban, ami végleg elbűvölte. A zenei kéj, mint egy impalpábilis métely, átterjed a hallgatóság minden érzékére."

Na, most jött el az a pillanat, amikor már igazán elegem van a télből. Február vége van, süt a nap, mi kell még, mindjárt itt a tavasz, s vele együtt a konyhánkba is megérkeznek a harsogó színek, zöldek, pirosak. A friss, zsenge karalábék, saláták, a retek, a spenót.

kulthírek

Sziporkázó szellemű, súlyos tehetség volt, s mint derűs óriáscsecsemő jó pár éven át egy ország kedvenc tömeg-szórakoztatójaként működött. Életével igazolta tételét, miszerint az ember valódi műfaja önmaga, s alighanem ez a magyarázata annak is, hogy pályaképe nagy művek hiányában is méltán kiérdemli figyelmünket.

A filmszemlén két filmet is jegyzett, a Kalandoroknak ő írta a forgatókönyvét, a Bányató pedig a regényéből készült. Utóbbinak nemrég jelent meg a német kiadása, a Die Weltben lelkes kritikai fogadtatást kapott. Tavasszal jelenik meg Kazinczy és az Angyal című esszékötete.

"Kedves érzékszerveim, csalódtam bennetek, és benned is, drága fantázia. Elrajzolom magam, és megint elrajzolok mindent és mindenkit. Akkor ezután már mindig ez az általam való világ? Hogy lehetne kilátni innen? És mi van, ha nincs ott semmi? Azt is én vetítem?" Egy részlet a Tünet Együttes szórólapjából, amely a legújabb előadást hirdeti. Azért érdemel figyelmet, mert a megszokott, a kortárs táncot amúgy is körülölelő homályosításhoz képest nem magyaráz, nem beszél félre, hanem olyan érzeteket kelt, amelyeket a darab megtekintése során is tapasztalunk.

A holland-flamand kulturális fesztivál keretében bemutatkozó 42 éves kortárs flamand képzőművész 1990-ben, a Velencei Biennálén alapozta meg hírnevét. Munkáinak meghökkentő és provokatív jellegét a szent és a profán, a banális és a fennkölt, az elit- és a tömegkultúra elemeinek extrém ütköztetése adja. A budapesti anyagban gunyoros és nyers műveinek kisebb keresztmetszete látható; a holland porcelánfestés motívumaival díszített gázpalack-sorozat, egy gótikus tornyokkal díszített, acélcsipkékből összeálló munkagép, továbbá a morbid disznóbőrök és a híres-hírhedt Cloaca.

A Kalandorok, Paczolay Béla rendező első nagyjátékfilmje Simó Sándor-emlékdíjat nyert a 39. Magyar Filmszemlén. A háromgenerációs road movie-ban még egy pici autós üldözés is van; a helyszín Erdély, a táj csodás. A nagyapát Haumann Péter, az apát Rudolf Péter, a fiút Schruff Milán játssza.

8 kis kritika