Ballát olvasni olyan, mintha az ember fölülne a hullámvasútra, és életkori sajátosságainak megfelelően viselkedne. Sose tudod, mi jön, sikoltozol és üvöltesz, hol félelmedben, hol örömödben. Lásd még a paraszt bácsit a viccben, akit elvittek műrepülni. Aki sok mindenre számított, még arra is, hogy becsinál, de arra azért nem, hogy az egész a nyakában végzi.
„Tájékoztatni, oktatni, szórakoztatni” – így fordítható le a Public Service Broadcasting első albumának címe.
Páratlan az az alkotói szorgalom, amely az ausztrál popikon működését jellemzi ebben az évtizedben.
Bámulatos mélységeket rejtenek Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című művének rétegei.
A regény alcíme „road movie”-t ígér, a nehézkes indulás után azonban hamar kiderül: valójában nem megyünk sehová.
2003-ban, a reality show-k csúcsán mutatták be minden idők egyik legikonikusabb tévés átverését, a The Joe Schmo Show-t.
A vonósnégyes műfaját (mint minden kamaraműfajt) arra találták ki, hogy kis szalonokban, bensőséges terekben hangozzon el.
Nyilván sokan emlékeznek még A viszony című drámasorozat sajátos, „bifokális” struktúrájára.
