Visszhang: sorozat

Az esküdtszék

  • SzSz
  • 2024. október 23.

Visszhang

2003-ban, a reality show-k csúcsán mutatták be minden idők egyik legikonikusabb tévés átverését, a The Joe Schmo Show-t.

Ebben egy rakás embert zártak össze egy házba, hogy különböző feladatokban mérjék össze erejüket, így versengve a fődíjért. Valójában azonban a műsor hamis volt, az egészet megrendezték, a versenyzők pedig mind színészek voltak – kivéve egyetlen embert, Matt Gouldot, aki tipikus hétköznapi emberből tíz rész alatt az egyik legszerethetőbb tévés hőssé vált.

Az azóta kultikussá nemesedett műsor örökségét viszi tovább Az esküdtszék, amely olyan, mintha A hivatalt keresztezték volna a Truman Show-val. Az amerikai esküdtszék munkáját, ha máshonnan nem, a Tizenkét dühös emberből és egy rakás másik filmből mi is ismerhetjük. A kerettörténet szerint ezúttal egy munkaügyi perben hívják össze az esküdteket, akik között akad egy, a gép-ember kapcsolat iránt perverz érdeklődést mutató csodabogár, fiatal srác, aki épp a szüzességét szerette volna elveszteni, amikor a bíróságra szólították, valamint James Mardsen, a közepesen ismert hollywoodi színész, aki önmaga nagyképű seggfejváltozatát játssza. Az egyetlen nem be­épített ember egy Ronald Gladden nevű fiatal férfi – az ő átverését figyelhetjük nyolc részen keresztül. Főhősünk Matt Gould vagy épp Truman Burbank egyenes ági leszármazottja: igazi csupa szív ember, aki mindenki felé nyitott és elfogadó. Az esküdtszék amellett, hogy végig elképesztően vicces és szórakoztató, egy olyan világot vázol fel, ahol – ha a körülmények úgy hozzák – a hasonló átlagemberek is képesek hőssé válni. Az ilyen világban győz mindig az igazság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.