Interjú

„Egyre szeretettelibbek az együttlétek”

Vajda Júlia szociológus, pszichológus

Lélek

Interjúalanyunk Magyarországon először szervezett olyan csoportot, amelyben elkövetők és áldozatok leszármazottai rendszeres időközönként beszélgetnek egymással. A tavaly októberben indult vállalkozás résztvevőinek egyéni és családtörténetét alapjaiban rengették meg a 20. század történelmi eseményei.

Magyar Narancs: Volt-e valaha arra példa – és tekintsük most a holokausztot, mint a 20. század legjelentősebb történelmi traumáját –, hogy áldozatot és elkövetőt, tehát nem leszármazottakat, leültettek egymással beszélgetni? Ahol ők maguk, saját akaratukból egymással szóba álltak, és ezt valaki dokumentálta?

Vajda Júlia: Szerintem kizárólag a bírósági tárgyalóteremben, és persze nem saját akaratukból voltak egy helyen. Van az Eichmann-pernek egy felejthetetlen jelenete. Yehiel Di-Nur a főszereplője, aki Ka-tzetnik 135633 néven lett íróként ismert. Di-Nur azért választotta ezt az írói álnevet, mert a németben a koncentrációs táboroknak KZ a rövidítése, és a lengyel zsidók a táborok foglyait ennek alapján jiddisül ka-tzetniknek nevezték. Első könyvét, a Salamandrát két és fél hét alatt írta, közvetlenül Auschwitz felszabadítása után, az ott eltöltött két évének élményei alapján. Az 1961-es per során, 16 év elteltével ott áll szemben az üvegkalitkában ülő Eichmann-nal. A filmfelvétellel is dokumentált tárgyaláson a bíró igyekszik rábírni Di-Nurt, hogy direkt válaszokat adjon. Ő pedig szinte teljesen önkívületi állapotban Auschwitz bolygóról beszél, s nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a maga módján, úgy, ahogyan megélte, átadja az eredeti élményt. Magyarázza ennek a távoli bolygónak csak az egykor ott élők által ismert szabályait. Küldetéstudata van. A felvételeken jól látható, amint egyre jobban a mesélés által újra átélt megrázkódtatások hatása alá kerül, majd amikor a bíró megakasztja a mesélésben, hirtelen összeesik és nem is tér magához, csak később a kórházban. A tárgyalás félbeszakad. Ő akkor és ott végül azzal mondja el, mit jelentett egy haláltábor lakójának és túlélőjének lenni, hogy elájul. Azaz kérdésekre adott válaszokkal nem lehet elmondani ennek a mélységeit, hogy mit jelentett ez.

MN: Leszármazottak egymással kommunikáló csoportjairól viszont tudunk, erre vannak példák a világban. Ezek jelentették a mintát számodra?

VJ: Az első ilyen csoportot Dan Bar-On izraeli pszichológus szervezte, aki német zsidók leszármazottja, és akihez nácik gyerekei jártak terápiába, mert szenvedtek, amikor fölfogták, hogy apjuk milliók haláláért felelős. Többek között az ifjabb Martin Bormann, a nürnbergi per egyik vádlottjának, birodalmi miniszternek a fia is a csoport egyik tagja volt. Nem kisebb teherrel a vállán, mint hogy Hitler a keresztapja. A kísérletről – amelyben résztvevők a soát elszenvedett zsidók gyerekei is –, filmet készített a BBC, és Bormann személyében kifejezetten rokonszenves, evangélikus lelkész képe bontakozik ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.