"Elférek a radar alatt" - Hussami Péter matematikus a szerencsejátékokról

  • Jászberényi Sándor
  • 2009. december 3.

Lélek

Amióta szerencsejáték létezik, a játékosok különböző módszerekkel próbálják befolyásolni nyerési esélyeiket. Szisztémákat gyártani, fejben számolni nem csalás, de azért rossz szemmel nézik a kaszinókban. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint azonban nincs tuti képlet. Elvileg.
Amióta szerencsejáték létezik, a játékosok különböző módszerekkel próbálják befolyásolni nyerési esélyeiket. Szisztémákat gyártani, fejben számolni nem csalás, de azért rossz szemmel nézik a kaszinókban. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint azonban nincs tuti képlet. Elvileg.

Magyar Narancs: Már Magyarországon is hallani olyan játékosokról - elsősorban pókeresekről -, akik a szerencsejátékból élnek.

Hussami Péter: Igen, én is hallottam különböző történeteket erről-arról, de a pókernél nem matematikai rendszerrel vagy véletlen sorozatokkal állsz szemben, hanem egy másik emberrel - és ez elvileg megkönnyíti a nyerés lehetőségét. Meg kell tanulnod átverni a partneredet, vagyis a technikai tudáson felül elsősorban a pszichés fegyelmet kell megtanulni. Ha jártál már nagy kaszinóban, akkor pontosan tudod, hogy minden villog, csilingel, harsányak a színek. Van, ahol itatnak is. Minden arra megy ki, hogy veszítsd el a fejed, játssz izomból. Ha pedig belemész ebbe, könnyen bajba juthatsz. Tök mindegy, éppen mit játszol. Ráadásul a legtöbben nem is ismerik rendesen a játékokat, nem látják át azokat a folyamatokat, amik zajlanak.

MN: Milyen folyamatokra gondolsz?

HP: Van egy matematikai fogalom, a várható érték, ami azt jelenti, hogy formálisan minden lehetséges kimenetelre összeadod az esemény értékének és valószínűségének a szorzatát. Ha például fej vagy írást játszol úgy, hogy fej esetén megduplázzák a téted, írásnál pedig elbukod, a várható érték nulla. Ha neked pozitív, akkor jó, ha negatív, akkor a statisztika ellened fog dolgozni. Minél tovább játszol, annál jobban érvényesül a várható érték. Csakhogy minden olyan játék, ahol a kaszinó ellen játszol, úgy van kitalálva, hogy te negatív várható értékkel játssz, vagyis sok játék után elvileg mindig a kaszinó a nyerő - legalábbis hosszú távon.

MN: Vagyis nincsen biztos szisztéma?

HP: Az ember mindenféle mintákat keres, modelleket hoz létre, még akkor is, ha tudja, hogy egyik sem létezik. Például a rulettben, ha már sokszor jött ki a fekete egymás után, a játékos azt mondja: igazán itt az ideje, hogy kijöjjön a piros, mert különben nincs egyensúly. Ám a nyerési esélye matematikailag nem nőtt, mert a pörgetések függetlenek, és egyáltalán nem számít, milyen számok voltak korábban. Persze elméletileg verhető az ilyen rendszer: ha például piros-feketét játszol, és minden vesztés után megduplázod a tétet, előbb-utóbb nyersz, legfeljebb az a kérdés, hogy bírod-e pénzzel, és nem léped-e túl az asztal limitjét. Tehát attól, hogy a játék várható értéke a számodra negatív, végtelen vagyonnal és korlátok nélküli asztalon még nyerhetsz. Ez a duplázós technika egyébként elég rossz, csak azért mondtam, mert érthető: itt mindig csak egy egységet nyersz a végén, de lehet, hogy ezért rengeteg pénzt kell kockáztatnod. Sokkal érdekesebb mondjuk a black jack, itt ugye - mivel egy pakli kártya van az asztalon - tudod, milyen lapok mentek ki, tehát van információd arról, milyen lapok maradtak még az asztalon. Főleg, ha az elejétől játszol. Ez az egyedüli játék, ahol néha statisztikailag te vagy a nyerő.

MN: És te nyerő voltál?

HP: Kellett a pénz a tanulmányokra, és ez jó ötletnek tűnt. Tudtam, hogy ha figyelek és számolok, a nyerési esélyem bizonyos helyzetben ötven százalék fölött lesz, vagyis hosszú távon csak nyerhetek. De a kaszinókban nagyon figyelnek arra, hogy senki se számolhasson komolyan az asztaloknál. Ha észreveszik, hogy ezt csinálod - például sokáig kis téteket teszel, aztán hirtelen nagyokat, vagy "gyanúsan" kommunikálsz valakivel -, egy idő után azonnal kipenderítenek. Se papírlap, se számológép, semmi sem lehet az asztalnál, ez evidens, és azóta, amióta többen is próbálkoztak a számolással, nyilván a kaszinók is egyre jobban ki vannak hegyezve erre. Például bevezették a többpaklis megoldást, vagy hogy gép kever, te pedig nem látod, mi van a lapokkal. De a technika fejlődésével egyre több lehetőség is akad, hogy átverd ezeket a rendszereket. Lehet, hogy egy nap a kijelzős kontaktlencséket a hadiipar mellett majd a black jacknél fogják a legtöbben használni.

MN: Ma is játszol?

HP: Ritkán. A játék unalmas, tehát csak úgy éri meg játszani, ha sokat nyerhetsz, ahhoz pedig nem árt, ha sokat kockáztatsz. Ne úgy képzeld el, hogy bemész a kaszinóba, fél órát játszol, bankot robbantasz, és hazamész. Van ilyen is, de én nem vagyok szenvedélyes szerencsejátékos, én dolgozni megyek a kaszinóba, és néha elég sokáig ott kell lennem, és arra kell figyelnem, ami egyáltalán nem érdekel. Ráadásul akár sokat is veszíthetek. Ha pedig véletlenül sokat nyersz, nem fognak szeretni. Persze én nem játszom óriási tétekkel, úgyhogy elférek a radar alatt, de inkább csak úgy járok manapság játszani, mint egy orákulumhoz. Ha nyerek, veszek egy cipőt, vagy örülök, hogy kegyelnek az égiek. Most elsősorban a doktorimat írom, emellett sokkal kevésbé stresszelő játékokkal foglalkozom, például az agárversenyekkel. Képzeld, van olyan site, ahol nem csak bukik ellen játszol, hanem más emberek ellen is, és az oddsok a kereslet-kínálat függvényében fluktuálnak. Itt előfordul, hogy az ember meg tud tenni egy olyan tétet, amellyel minden végkimenetel esetén nyerni fog. Ehhez persze nyilván baromi gyorsnak kell lenned, és szinte egész nap a számítógép előtt kellene ülnöd. Most azon tűnődöm, hogy írni kellene egy olyan programot, ami felismeri az ilyen odds-együttállásokat, és automatikusan tesz helyettem.

MN: Összeegyeztethető a szerencsejátékozás a matematikusi pályával?

HP: Jó kérdés. Egy matematikus ránéz egy játékra, és azt mondja: negatív a várható értéke, nem érdekel. Tehát kevés matematikus gondolja komolyan, hogy mondjuk egy kaszinóban ténylegesen nyerni lehet. Nyilván minden szakmabeli végiggondolja ezeket a problémákat, aztán azt mondja, jó, nekem ez nem kell. Előfordul azonban, hogy valamilyen oknál fogva, mondjuk egy kaszinó bónuszainak köszönhetően akár a rulett is hirtelen pozitív várható értékű lesz. Mondok egy példát: a Stex házban volt egy olyan akció, hogy ha legalább ötezer forintot betettél, és elbuktad, a ház egyszer jóváírt a számodra ötezer forint értékű kreditet. Kis fejszámolás után az ember belátja, hogy választhat pozitív várható értékű stratégiát. Például: felteszel ötezret a pirosra. Nagyjából ötven százalék, hogy nyersz, ekkor elmész. Ha vesztesz, újratöltenek, újra megpróbálod. Megint körülbelül ötven százalék, hogy nyersz. Ekkor kiszállsz, a bank levonja a jóváírt összeget, és te az eredeti vagyonoddal távozol. Ha pedig másodszor is buktál, az pech. De ennél van jobb stratégia is, ha kooperálsz valakivel. Lefedtek minden számot, a győztes visszanyeri a többiek tétjét, a veszteseknek pedig ad pénzt a bank, úgyhogy a második kört már tulajdonképpen a bank fizeti. Egy pár barátomtól hallottam a dologról, egy darabig eljártunk játszani. Hamar híre ment. Egy idő után azt vettem észre, hogy főleg egyetemisták ülnek a teremben, és nyernek. Nem csillagászati összegeket, de heti tízezer forint sem rossz. Aztán egy nagyobb nyerés után a kaszinó rájött a hibára. Szerintem nem értették meg, hogy a matematikának üzentek hadat, az akciót később is megtartották, de már csak a rendszeresen oda járó vendégek számára.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.