Meghalt Bitó László

  • narancs.hu
  • 2021. november 15.

Lélek

Az orvoskutató és író 87 éves volt. 

87 éves korában elhunyt Bitó László író, orvoskutató – írja a hvg.hu.

Bitó László fiatalon orvosnak készült, az ötvenes években azonban a kitelepítés után munkaszolgálatosként kellett dolgoznia a komlói szénbányában. Az 1956-os forradalomban fogságba esett, a szökése után pedig az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Bard College-ban kezdte el orvoskutatói karrierjének az építését. Később a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait. 

Orvoskutatóként a szem öregedésével foglalkozott, a nevéhez fűződik a hetvenes években a glaukóma, a zöldhályog egy új gyógyszerének felfedezése. 

Az 1990-es években költözött vissza Magyarországra, hazaköltözése után több regényt írt, publicisztikái, esszéi rendszeresen jelennek meg a hazai sajtóban. Első kötetében az 1956-os élményeit dolgozta fel. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje elismerést. 

A glaukóma kezelésében áttörést jelentő gyógyszer kifejlesztése mellett íróként is jelentős életművet hagyott hátra a 87 éves korában elhunyt Bitó László.

Legutóbb 2014-ben készítettünk vele interjút:

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.