„Aki próbálta már a »home office« életmódot, hamar rájön, hogy a dolog kezdeti »cool« és kényelmi faktora gyorsan átcsap negatív tartományba. Antiszociális leszel, ingerszegény a környezet, megjelennek a depresszió korai jelei. Amikor már a család is szóvá teszi, hogy egész nap pizsamában vagy, és rájössz, hogy felkelés és lefekvés között csak a számítógépedet láttad, emberekkel csak online vagy telefonon érintkeztél, elérkezett az idő, hogy valami megoldást keress” – mesél saját tapasztalatáról Pólay István, aki egy amerikai cég üzletfejlesztő-tanácsadójaként dolgozik Budapesten. Nem meglepő. Egy 2007-es kutatás szerint sok munkavállaló fél az izolálódástól, hogy a kapcsolatai rovására megy, ha csak telekommunikációt folytat munkája során. A szabadúszók, a kötetlen helyen és kötetlen időben dolgozók száma jól láthatóan megugrott. Ám a home office nem feltétlenül jó megoldás, bármennyire kényelmes. A rugalmas munkaidőből állandó munkaidő lesz, az otthonból munkaállomás. De hova menjen az, aki nem akar egy vagyont költeni irodára?
Közös tér, megosztott munkaeszközök, innovatív közösség – így lehet összegezni a coworking lényegét. „A jövőben a fogyasztói társadalmat egy megosztásalapú társadalom fogja felváltani, és a coworking ennek a bizonyítéka – tartja Klementz Kata, az első magyar közösségi iroda, a Loffice alapítóinak egyike, a téma szakértője. – Az emberek rájönnek arra, hogy fontos megosztaniuk egymással a technikai eszközöket, az infrastruktúrát, a tereket, az adminisztrációs terheket, fejlődésükhöz elengedhetetlen a folyamatos kooperáció és kommunikáció. Ez a coworking. Amikor egy térben sokan dolgoznak, mi pedig közösségi eseményekkel segítjük őket, hogy a köztük lévő kommunikáció minél gördülékenyebb legyen, könnyebben tudjanak kapcsolatot teremteni egymással, és ebből akár üzletileg is profitálni.”
Mindenki jöhet
A coworking-sztori 2005-ben kezdődött, amikor Brad Neuberg, a Google egyik fejlesztője létrehozta az első ilyen irodát, Hat Factory néven, de eleinte nem is maga az irodahelyiség, hanem az együtt dolgozó csapat volt a biztos pont. A „9 to 5 group”-nak hívott kis közösség tagjai nevezhették magukat először coworkereknek. A San Franciscó-i iroda nyomán 2012-re már 700-nál is több közösségi munkahely nyílt az USA-ban. Európában Londonban vált először népszerűvé a modell, az első irodát itt is a Google nyitotta meg a Tech City közepén. A kontinensen Berlin a vezető coworkinges, de a kisebb – főleg egyetemi – városok is gyorsan rákaptak a lehetőségre. Ma már Európában 1600-nál is több coworking iroda működik, míg világszerte több mint 3000. És hogy mi se maradjunk ki, tavaly a
Loffice közreműködésével megalapították a coworkerek nemzetközi szakmai közösségét, a The Startup Europe Coworking Spaces Assemblyt. „Az Európai Bizottság felismerte a coworking jelentőségét, hiszen létfontosságú szerepet játszik ez az új modell a vállalkozóvá válás népszerűsítésében. Az új szervezet célja az unión belüli üzleti környezet ösztönzése, hosszú távú üzleti kapcsolatok megerősítése, a startup ökoszisztéma felemelkedésének támogatása – mondja Klementz Kata, de ez már a jelen. Magyarországon az első coworking iroda 2009-ben, a válsággal egy időben nyílt. – Nem volt könnyű dolgunk, eleinte csak pár ember lézengett az épületben, de amikor 2010-ben az év fiatal vállalkozói lettünk, a kihasználtság jelentősen megugrott” – meséli. Ma már több iroda is működik, Budapesten kívül Pécsett és Szegeden. Verseny van, bár Klementzék nem erre helyeznék a hangsúlyt. „Évek óta forszírozzuk egy coworking klaszter megalakítását, hogy mi is egy érdekszövetség legyünk. Nyitottak vagyunk egymásra és az új trendek kialakítására” – mondja.
A coworking tehát nem fix munkahely, hanem bárki számára nyitott napi, heti vagy havi díjért bérelhető irodalehetőség. Nyitott irodákban, különálló vagy éppen egybeérő asztaloknál is lehet dolgozni, kinek éppen hol tetszik. Emellett vannak persze tárgyalók és nagyobb előadóterek. Kávézó, büfé, terasz tartozhat egy-egy helyhez, az infrastruktúrának meg kell felelnie a közösség, vagyis a dolgozók igényeinek. „Természetesen van házirend, de a mindennapokban maguktól alakulnak a szabályok, ki hol telefonál, hogy ne zavarja a többieket, beszélünk-e egymáshoz munka közben, vagy inkább nem, hol lehet enni, és így tovább. Az interakciók és elkülönülések állandóan változnak, de a folyamatos intenzív munka mindig lehetséges, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy az alapszabályok jók, a moderálás szinte észrevétlen” – meséli Topor Tünde coworker, az Artmagazin főszerkesztője.
Oszd meg, és dolgozz!
Tehát van egy munkahely, ahova be lehet járni, ami elválasztja a szabad- és munkaidőt, miközben teljes a rugalmasság: nincs főnök, de vannak kollégák, közös üzletelések, akár közös nyaralások is. „A hatékony és inspiratív munkakörnyezet sarkalatos pont – mondja Major Zoltán, a 2013-as év közösségi irodája, a Kaptár egyik vezetője. „Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az ügyfeleinknek csak a munkára kelljen koncentrálniuk, a lehető legszélesebb körben biztosítsunk nekik hasznos és költséghatékony szolgáltatásokat, melyeket adott esetben a közösség tagjainak szervezünk ki. Így az iroda- és tárgyalóbérlésen túl lehetőség van titkári, könyvelői szolgáltatást igénybe venni, adott esetben 3D nyomtatásban, reklámfilmkészítésben is tudunk segíteni.”
Az eszközök megosztása a hangsúlyos, hiszen így válik költséghatékonnyá a dolog. Van nyomtató, szkenner, no meg egy asszisztens (hoszt), aki átveszi és postázza a leveleket, így nem szükséges külön alkalmazottat foglalkoztatnia a „bebérlőnek”. De sokan még a munkaállomást is megosztják egymással. Előfordul, hogy délelőtt az egyik, délután a másik munkatárs jön be dolgozni, az ügyfél így ugyanúgy csak egy helyért fizet, melyet több munkatársa részmunkaidőben vesz igénybe. „Óriási előny a rugalmasság. Vehetsz egy órát, egy napot vagy egy egész hónapot is, és nem kell vérrel aláírni 10 évre” – mondja István. Sokakat vonz ez a kötetlenség, az induló vállalkozásokat így nem veszélyeztetik pluszkiadások, nem kell rezsit, takarítást és egyéb költségeket fizetni. „Egy kis iroda is kerülne annyiba, mint az a munkahely, amit itt többen bérelünk – meséli Tünde. – Ide viszont sokkal jobb bejárni, és nem kell olyasmikbe befektetnünk, amiket közösen használunk: a postánkat átveszik, van nyomtató, kávégép, szkenner, wifi, hűtőszekrény, edények stb. Az eseményeinket, lapbemutatóinkat is itt tudjuk tartani.” Ami az árakat illeti, 700 és 1000 forint között vannak, egy napra 2000–4000 forintért, egy hónapra pedig 27 és 44 ezer forint között mozog az alap bérleti díj.
A felmérések szerint a 20-as, 30-as korosztályt mozgatja leginkább a coworking, és legnagyobb részük az IT, a kreatív szakmák és a média-marketing területéről érkezik. Vannak szakspecifikus irodák, ahol csak egy-egy „céh” tömörül, például csak informatikusokat, csak „social” projekteket fogadnak. „A Loffice-ban több médiakommunikációs és marketingszakember dolgozik; két kulturális szerkesztőség, grafikus, webfejlesztő, applikációfejlesztő, építész, ügyvéd, könyvelő, fejvadász, pénzügyi szakember, üzleti tanácsadó és PR-ügynökség is működik itt; szóval rengeteg szakma képviselteti magát. Nagyon sok külföldi is megfordul nálunk, nekik nagy segítség, hogy rögtön közösségbe csöppennek, és nem izolálódnak” – mondja Klementz Kata, akitől megtudjuk: a fluktuáció sem olyan nagy, mint amire számítani lehetett, sokan évekre „bebérlik” magukat. Persze előfordul, hogy beesik valaki az utcáról, éppen csak egy tárgyalás vagy egy külföldi telefonos interjú miatt. A szabadúszók, egyéni vállalkozók mellett a startupok igazi élettere a coworking, rögtön kéznél van a jogi, a pénzügyi segítség, és rengeteg a lehetőség a kooperációra. „Ha valaki például ügyvédet vagy grafikust keres, a szomszéd asztalhoz irányítjuk. Amennyiben összetettebb a probléma, igyekszünk biztosítani számára a legmegfelelőbb szakembert: szinte minden terület vonatkozásában rendelkezünk partnerekkel az országban és Bécsben egyaránt, szakmai partnereinket közvetítői díj nélkül delegáljuk az arra rászorulóknak. A networking összejöveteleink pedig célirányosan a szakmai segítségnyújtásról szólnak” – magyarázzák a Loffice-ban.
Tegezős változat
„Azért jön az ember, mert irodát keres, de az emberek miatt marad” – idézi Major Zoltán a Kaptár egyik ügyfelét. A coworking irodák egytől egyig erős hangsúlyt fektetnek arra, hogy a dolgozó ne csak a munka-, hanem a szabad idejét is a helyen töltse, s a szakmai programokon, előadásokon túl rengeteg programot szerveznek, közösségi ebédektől a társasjátékestekig. A Loffice különlegessége képzőművészeti kezdeményezése, a Bring the Art Home (BAH) művészeti mentorprogram, amelynek célja fiatal alkotók érvényesülési esélyeinek megtöbbszörözése. Kevesen kezdenek el coworking irodába járni csak azért, hogy „üljenek a térben”. A kapcsolatépítés, a networking hatalmas előnyt jelent. „A coworking nem való mindenkinek. Ez egy nyitott tér, a dolgok néha hektikusra fordulnak. De ha valaki szereti a lendületes, élénk atmoszféra és a munkahelyi professzionalizmus kombinációját, annak ez a legjobb választás” – mondja Willem van de Ven, aki holland grafikusként külföldi és magyar megbízásokon is dolgozik a Loffice-ban. Az irodák meghatározó trendje a dizájn és a zöldszemlélet. „Költséghatékony, talajvizes hőszivattyúrendszerrel üzemelünk, ami a Duna-meder vizéből nyeri a hűtéshez és fűtéshez szükséges energiát. Sok mindent újrahasznosítunk, ez a környezettudatos hozzáállás pedig olyan pluszt ad, melyet az itt dolgozók máshol nem feltétlenül kapnak meg” – magyarázza Kata.
Az évről évre zajló felmérések, kutatások alapján a coworking meghatározó munkamodell marad, amivel a multik és az állami szektor szereplői is kénytelenek lesznek tartani a lépést. Utóbbi jelent majd igazi kihívást, hiszen a piaci ár alatt vagy nonprofit módon működni képes állami közösségi irodákkal nehezen tudnak majd lépést tartani az üzleti alapon működő vállalkozások. Emellett várható az irodák céhesedése, illetve a folyamatos innováció és újítás, ahogy a bécsi Loffice-ban a „family working” bevezetésére tett kísérlet. Akár olyan közösségek is alakulhatnak, amelyek a gyermekmegőrzést és a nyugdíjasok ellátását is vállalják, hogy tehermentesítsék a vállalkozót.
Az irodák közül azoknak lehet a nagyobb esélye hosszú távon, ahol sikerül létrehozni egy sajátos identitást. Olyan atmoszférát, ahol öröm a munka, és az ezzel járó életstílus dominál. „Egy lazán szervezett professzionális kapcsolati háló, ami nemcsak kellemes és kötetlen munkakörnyezetet teremt, de kinyit egy csomó ajtót, amiről nem is tudtad, hogy ott van – mondja István. – Nevezhetjük aktív irodának, amit nem csak négyzetméterekben lehet mérni. Ez a komoly üzleti környezet tegezős változata, ahol nem szorulsz bele a formákba.”
