Drog- és alkoholfüggők hozzátartozóinak felépülése

„Ne szappanozzuk a lejtőt”

Lélek

A szenvedélybetegség nemcsak a szerhasználót, hanem a hozzá közel állókat is érinti, ahogy a felépüléskor is mindenkinek változnia kell. Hogyan segíthet magán és szerettén a hozzátartozó? Hogyan kommunikáljon? Szakembereket kérdeztünk, önsegítő csoportban jártunk.

„Cs. vagyok, alkoholbeteg hozzátartozója. Nálunk a helyzet változatlan. Vagyis változatlan, de rosszabb. Harminc nap kórház, tíz nap otthon, nagyjából ilyen ritmusban zajlik az életünk. A kisebbik gyereket edzésre viszem akkor, amikor a gyűlés is van, ezért tudok mostanában csak ritkábban jönni” – meséli társai­nak az Al-Anon családi csoport gyűlésén egy negyven körüli férfi. Halkan, nyugodtan beszél. Ködös csütörtök este van, egy asztal körül ülünk, azon mécses, tea, házi sütemény. A részvevők – többségükben nők – felváltva olvasnak föl az Al-Anon-irodalomból (lásd az Így szeress egy alkoholistát! című keretes írásunkat). Ezután a tagok lehetőséget kapnak, hogy meséljenek érzésekről, gondolatokról, a legutóbbi találkozó óta megesett történésekről. Vannak nagy hallgatások is két beszámoló között, de végül mindenki él az alkalommal, hogy kicsit kiadja magából mindazt, amit talán sehol máshol nem tud kibeszélni. Nincs véleményezés, kritizálás, tanácsolás, csak egymás figyelmes meghallgatása. Ez szabály. Alkoholbeteg hozzátartozójaként nem is mindenki szokta meg könnyen, hogy itt nem kell, sőt, nem szabad reagálni. Egy fiatalasszony arról beszél, hogy a férje most fog először hazalátogatni a rehabról. Kicsit izgul, hogy milyen lesz a találkozás a gyerekekkel, de már nagyon várják a hétvégét.

Sokféle addikció létezik, ezek közül az alkohol- és a drogfüggőség az, amely sok tekintetben hasonlóan érinti a hozzátartozókat. Itthon az alkoholfogyasztás régóta a legnagyobb probléma. „Magyarországon az alkoholisták és az úgynevezett magas kockázatú ivók száma meghaladja a kétmilliót. És e kétmillió magyar ember többségének van családja” – hívja fel a figyelmet a száraz tényekre Szemelyácz János pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke. Nem véletlen, hogy nagy visszhangot váltott ki, amikor pár hónapja megjelent egy beszélgetés a Magyar Hang Mindenki függő című podcast műsorában Molnár Gusztávval. A színész azzal jelentkezett be a műsorvezetőnél, hogy szeretne mesélni az alkoholizmusáról és arról, hogy másodszorra is nekivág a rehabnak. Mint a beszélgetés elején kiderült, a műsorvezető – maga is felépülő függő – egyúttal a színész jó barátja is, és meglehetős szigorral, helyenként számonkérően szegezte neki a kérdéseket, ami vitát indított a kommentelők között.

„Mintha nem lenne eléggé a köztudatban, hogy a függőkkel nem lehet aranyoskodni, mert az nem vezet sehová. Mondogatják, hogy együtt érzőnek kell lenni, de egy ponton túl ez fölösleges. Amíg a szenvedélybeteg maga nem akar változni, addig teljesen mindegy, hogy simogatják vagy keménykednek vele. Nekem is mondhattak bármit, leszartam” – fogalmaz Sári, aki néhány éve maga is komoly alkoholproblémával küzdött.

 
Képünk illusztráció - Providence Treatment 
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.