Lélek

Akkor született, amikor Petőfi, és úgy halt meg, mint Moliére - valami mégsem stimmelt vele, de lehet, hogy bennünk - miszerint a világban, az egész világban - volt a hiba. Egyik lehetőség sem bizonyított teljesen, hiszen Varga akkora tehetség, olyan kiváló futballista volt, hogy akik nem látták, azok is áhítattal emlegetik játékát, például ollózásait, mintha valóban olyan lett volna, aki akkor is ollózik, amikor más mást csinálna. Másfelől - legalább most tiszteljük meg anynyival, hogy szembenézünk a tényekkel - nem vitte semmire. Semmire? Legenda lett már életében... Hovatovább aktív játékos korában.

Január elsején csak a Gergely-naptár bevezetése, tehát a katolikus országokban 1582, de Angliában például csak 1752 óta kezdődik az év. Ez csillagászati megfontolások értelmében ésszerű, ám a természet éves körforgásához kapcsolódó tapasztalatok a tavaszi évkezdet mellett szólnak, hiszen micsoda baromság hóban-fagyban, metsző szélben új esztendőt indítani (vö. kemencesut). Nyilván már csak ezért sem ment egyszerűen az átszokás, és a tájékozott okostojások emiatt hülyíthették a tavaszi napéjegyenlőséget követően földhözragadtabb társaikat azzal, hogy csak most jött el az új év. Azok meg bolond módra elhitték, vidulni kezdtek. Talán innen ered az április elsejei bolondok napja a hülye viccekkel a kioldódott cipőfűzőtől az aratás előtt álló spagettimezőkig. Legalábbis ez az egyik a szokás gyökereit eddig eredménytelenül kereső ellenőriz(het)etlen feltevések közül, amelyek többsége valami pogány tavaszünnepet sejt a dolog mögött a nevében is a vidámságra, jókedvre utaló római Hilaria-ünnepkör mintájára (amely azonban sajnálatos módon csak március 28-ig tartott).

Az Egyesült Államok egyik első tűcsereprogramjának elindítója, az intravénás drogfüggők ellátását egy helyszínen tömörítő ún. "one-stop-shop" központ alapítója, több nagy vihart kavart, a tűcserét népszerűsítő médiakampány kiötlője. A székhelyét pár éve New Yorkból Amszterdamba áttevő, manapság leginkább tanácsadással foglalkozó szakemberrel egy szófiai konferencián beszélgettünk.

Miután megsemmisült több mint ezer állatot bemutató múzeuma, kizárólag megrendelőknek dolgozik. De mellette kiállításokat szervez és iskolai szemléltetőeszközöket újít fel.

Segédként kezdte, végigjárta a szamárlétrát, tíz évet húzott le különböző - főleg párizsi - éttermekben, míg "head chef" lett Londonban. Ezt követően nyitotta meg a burgundiai borvidék egyik településén, Virében saját éttermét, a Relais de Montmartre-ot, amely tavaly kapott Michelin-csillagot.

Amióta egy 13 éves magyar fiú, Rapport Richárd nemzetközi nagymester lett, már a sakkozó óvodások és kisiskolások sem lazíthatnak - ha tartani akarják a lépést.

A 2003-ban indult és tavaly publikált első, nagyobb magyarországi kutatás (Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála - Dúll Andrea: Pláza, ifjúság, életmód, L'Harmattan, 2009) bizonyította, amit eddig is sejtettünk: ugyanazt a szerepet tölti be a pláza a fiatalság számára, amit régen a kultúrház vagy az ifjúsági park. A 14-16 évesek 17,6 százaléka, míg a 17-30 évesek 11,5 százaléka hetente legalább egyszer megfordul egy ilyen helyen. A kutatás két vezetőjével beszélgettünk.

A tavasz közeledtével sokan úgy belefeledkeznek a párválasztás első lépéseibe, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a legelemibb zöld szempontokat.

A hollywoodiaktól azt tanultuk, hogy a női önvédelem kulcsa, ha a támadó legérzékenyebb pontjaira mérünk gyors ütéseket. A filmvásznon valóban jól mutatott, ahogy Sandra Bullock a Beépített szépségben pillanatok alatt bemutatta társán az alapokat. A valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű. Tanulni, tanulni, tanulni kell.

A pszichológia egyik friss tudományága a pozitív pszichológia, alig húszéves múltra tekinthet vissza, azonban az emberiség örök kérdésére keresi a választ. Hol keressük a boldogságot, és ha megtaláljuk, hogyan tudjuk megtartani?

"Nem kell megijedni, nem fogunk senkit lelocsolni. Csak egy kicsit jelképesen. Ezzel a lófarokkal mindenkit" - mondja a "fény ünnepe" szertartás vezetője az "ősi vallás", az újjáéledt egyház összejövetelén. Legfeljebb negyvenen lehetünk a Rába árterében.

Több száz fős nemzetközi jóshálózatot vezényel Budapestről egy magyar cég. Emelt díjas telefonszámokon hívható látóik több mint húsz országban tárják fel a jövő titkait, de üzleti tanácsokat adnak és pénzenergiát is küldenek, ha kell. Az üzlet virágzik, míg a konkurencia népbutításról, a szociálpszichológus pedig a kíváncsiság erejéről beszél.

A feltalálókat többnyire különcöknek, antiszociálisaknak gondoljuk. Az azonban már nem ennyire egyértelmű, milyen a feltalálók helyzete a világban és itthon, vagy ipari méretekben hogyan is kell találmányokat lopni és védeni, illetve az sem mellékes kérdés, hogy milyen találmány fogja meghatározni az emberiség belátható jövőjét. A feltalálókat többnyire különcöknek, antiszociálisaknak gondoljuk. Az azonban már nem ennyire egyértelmű, milyen a feltalálók helyzete a világban és itthon, vagy ipari méretekben hogyan is kell találmányokat lopni és védeni, illetve az sem mellékes kérdés, hogy milyen találmány fogja meghatározni az emberiség belátható jövőjét.

Nincsenek sokan, nem szívják a vérünket, kötődnek hozzánk, mégsem szíveljük őket. Az MTA és a Nemzetközi Összehasonlító Kutatásokat Támogató Alapítvány az unión kívülről érkezett, Magyarországon élő bevándorlók komplex szociológiai kutatására vállalkozott. Az eredményekről a projektvezetőt, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatóját, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársát kérdeztük.