Szimpatikusabb a túlvilág - Jacques Sirgent vámpírmúzeum-igazgató

  • Balázs Áron
  • 2005. szeptember 29.

Lélek

Talpig feketében, Bram Stoker Drakulájának egy példányával érkezik a találkozóra, hogy személyesen kísérjen a külvárosi sikátorból nyíló, eldugott múzeumába. A kiállítás saját, Jules David utcai lakásában látható, Párizsban. A hateurós belépőért kétórás idegenvezetés dukál, a törzsvendégek péntek és szombat esténként filmvetítéssel egybekötött teázgatás közben elemezhetik Christopher Lee játékát és a halálon túli lét rejtelmeit.

Talpig feketében, Bram Stoker Drakulájának egy példányával érkezik a találkozóra, hogy személyesen kísérjen a külvárosi sikátorból nyíló, eldugott múzeumába. A kiállítás saját, Jules David utcai lakásában látható, Párizsban. A hateurós belépőért kétórás idegenvezetés dukál, a törzsvendégek péntek és szombat esténként filmvetítéssel egybekötött teázgatás közben elemezhetik Christopher Lee játékát és a halálon túli lét rejtelmeit.

*

Magyar Narancs: Honnan a vérszipolyok iránti vonzódás?

Jacques Sirgent: Tízévesen belógtam Terence Fisher Drakulájára. Azzal nyugtatgattam magam, hogy ha vámpírok léteznek, vámpírtalanítani is lehet valahogy. Atyám líceumigazgató volt. Egyedül bóklásztam a folyosókon: a gimi volt az én Borgói-szorosom. Megtanultam nem félni. Ma már a valóságtól kell rettegni, nem a képzelet szüleményeitől. Azóta tartom magam a "ha nyugodt a lelkiismereted, elkerül a sátán" elvhez. Ha elegendő karónk van a vámpírok ellen, nem árthatnak.

MN: A nyugodt lelkiismeret és a hegyes karó elég lenne a boldoguláshoz?

JS: Pont ezért szimpatikusabb a túlvilági lét. Én már ötszáz éve halott vagyok.

MN: Honnan származik a múzeum ötlete?

JS: Ez év március harmadikán, az ír nagykövet jelenlétében került sor az avatóra, valójában csak április végén nyitottunk. Politikai-gazdasági okai vannak passziómnak. A civil élet gazdasági vámpírjai az igazi kortárs vámpírok. Elegem van abból, hogy manapság alig beszélnek róluk. Hát bezártam őket egy múzeumba. Remélem, segíthetek az embereknek azzal, hogy megmutatom: a mai vámpírok veszélyesebbek a letűnt érák vérszopóinál.

MN: Mennyi idő telt el a koncepció és a nyitás között?

JS: Tizenöt nap. Rendkívül meglepődtem, hogy egyetlen múzeum sincs a világon, amely százszázalékosan a vámpírról szólna. Így hát megnyitottam az elsőt.

MN: Érdekel ez valakit?

JS: Főleg a külföldieket.

MN: És a franciák?

JS: Nagy részük nő. Nem kedvelik a vámpírokat, inkább történeteket mesélek nekik. A vámpír éjszaka, alvó nőkre támad, nincs benne semmi szeduktív. Akkor meg miért nyűgözi le a nőket? Ilyenkor én tanulok valamit. A vámpírt egzotikumnak tekintik.

MN: Miért, nem az?

JS: Számomra nem kívülálló, hanem a világ része. Mindenütt jelen van, a legendákban, a mítoszokban. Sokan telefonálnak, hogy miről is szól ez a múzeum. Nos, nyugalom, nem öltözöm vámpírkosztümbe gyerekeket rémisztgetni! Vannak, akik semmit sem tudnak a dolog hátteréről, itt találkoznak először vámpírral, gyakran visszajárnak. Pedig az elején fogalmuk sincs a vámpírmítosz komplexitásáról.

MN: A legtöbb halandónak Drakula gróf jut eszébe, ha meghallja, hogy vámpír. Látogatói a moziból esnek be?

JS: Ezzel fejezem be az idegenvezetést. A történelmi gyökerekre helyezem a hangsúlyt: demonológia, boszorkányégetés, eretneküldözés. Csak ezután jöhet a vampirológia.

MN: Mindent gyűjt, aminek köze van a vérszívókhoz?

JS: Könyvet, filmplakátot, társasjátékot, a VHS megjelenése óta filmeket és már öt éve DVD-t, 420 filmem van a kezdetektől Jean Rollinen át egészen a mexikói csemegékig.

MN: A múzeum falain kívül mivel foglalkozik?

JS: Angol-francia tanár voltam.

MN: "Soha nem iszomÉ bort" - mondja Lugosi Béla a Drakulában. Mi a menü, ha megéhezik-megszomjazik a vendég?

JS: Szavojai fondüt vagy chili con carnét ajánlok. A fondüt fehérborral kínálom, a chili mellé vöröset ajánlok. Vagy a Báthori grófnő koktélt.

MN: Nekünk igazán elárulhatja, miből is áll ez a szomjoltó.

JS: Tequila, gin, feketeribizli-likőr, citromlé.

MN: Párizsban már létezik Drakula étterem. Magam is jártam ott pár éve. Nem szívja el a vendégeit?

JS: A Drakula éttermet komoly kulturális találkozóhelynek szánták, aztán a tulajdonos a kereskedelmi-"gótikus" aspektus mellett döntött. Ez nem működött, és pont két évvel ezelőtt kénytelen volt végleg lehúzni a rolót. Bizarr, hogy amerre maga jár, ez történik, még jó, hogy nem vagyok babonás.

MN: Van kedvenc tárgya, ereklyéje?

JS: Bram Stoker Drakulájának első francia kiadása. Apropó, Stoker, nemrég megtaláltam Vlad Tepes sírját a Pére Lachaise temetőben.

MN: A Karóbahúzót nem Bukarest határában koncolták fel 1476-ban?

JS: Elárulták és levágták a fejét, amit Konstantinápolyba szállítottak karóra tűzve a szultánnak. Talán a saját emberei mészárolták le, mert töröknek nézték. A tizenkilencedik század végén francia sátánhívők olvasták a Stoker-könyvet, és ráébredtek, hogy Drakula, a vámpír valójában a vérivó Vlad Tepes. Példakép nélküli fanatikus nem létezhet. Elmentek és megkeresték a snagovi sírt - ezért nem találtak ott semmit később a románok -, és a párizsi temetőbe hozták. Egyelőre nem akarok erről beszélni, de komoly bizonyítékokat találtunk. Jöjjön vissza Halloweenkor, a vámpíresküvő után beszámolok a legújabb kutatási eredményekről.

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!