Anyaság háború idején

Született: Kijiv, 2022. március…

Lélek

Óvóhelyen, otthon, gyakran segítség nélkül kell megszülniük gyermeküket ukrán nőknek az ostromlott városokban, ráadásul a háborús körülmények stresszel terhelik a várandósság amúgy is kritikus időszakát. Az anyai szorongás nemcsak a terhességet és a szülést nehezítheti, de nyomot hagyhat a gyerekeken is.

Orosz Angéla időre született, súlya mégis alig érte el az egy kilót. A törékeny újszülött olyan gyenge volt, hogy sírni sem volt ereje – ez végül óriási szerencsének bizonyult, hiszen így édesanyja titokban tudta tartani a születését egészen az auschwitzi haláltábor felszabadulásáig. Angéla 1944 decemberében jött világra, s később maga is édesanya lett, de az egzisztenciális rettegést és az ahhoz kapcsolódó túlélési ösztönt beleplántálta a lányába a szocialista Magyarország viszonylagos nyugalmában is.

A 2021-es Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm Angéla történetén keresztül vizsgálja a transzgenerációs örökség kérdéseit és azt, milyen hosszú távú hatásai lehetnek annak, ha egy kisbaba háborús viszonyok közepette jön világra.

Az elmúlt hetekben bejárták a világot az óvóhelyeken szoptató, menekülés közben szülő nőkről szóló beszámolók, és egy felfoghatatlan tragédia híre: március 9-én orosz bombatámadás érte Mariupol 2-es számú szülészeti klinikáját és a hozzá csatolt gyerekkórházat – vajúdó anyák és újszülöttüket gondozó kismamák próbáltak menekülni a romok közül. „A háború első újszülöttje először egy pince betonfalait pillanthatta meg, első lélegzetvételével a föld alatti pince dohos levegője áramlott a tüdejébe, és elsőként egy csapdába esett, rettegő közösség üdvözölte őt a világban” – nyilatkozta Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége március elején.

Ilyen hírek hallatán talán abban reménykedünk, hogy egy újszülött még nem igazán fogja fel, milyen rémes helyzetbe érkezett. Pedig több kutatás is bizonyítja, hogy a várandósság idején megélt extrém anyai stressz egész életre nyomot hagyhat a gyerek pszichéjén.

Andrek Andrea pszichológus, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság alelnöke azt mondja, hogy a háborús körülmények alapjaiban rengetik meg az anyai és magzati szervezet működését. Normális körülmények között a stresszválasz szabályozása hullámtermészetű: vannak események, amelyek feszültséget okoznak, de ezt az állapotot oldódás, megnyugvás követi. Háborús helyzetben a stressz folyamatos. „Az anyaméhben lévő magzat folyamatosan informálódik az anya neurobiológiai változásairól, és ezek még úgy is hatással vannak rá, hogy a méhlepény szűrő funkciójának köszönhetően már tompított formában érkeznek meg hozzá. Itt nem csak hormonális változásokról van szó: az anya izomtónusszintje például megjelenik a méh izomzatának tónusában, ami hatással van a magzatra is. Az anya légzése, vérnyomása, pulzusa mind információval szolgál a magzatnak arra vonatkozóan, hogyan érzi magát az anya, így közvetve arról is, milyen a külső környezet.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.