Zöldmezős beruházás a kiszáradó Homokhátságon

A gímszarvasok messzebbre húzódtak

Lokál

Meszes futóhomokon kezdett gazdálkodni tizenegy, vadászattal is foglalkozó földtulajdonos 1997-ben. Erdőt, csenderest is telepítettek. Az élővilág egyre gazdagabb, és nő a védett fajok egyedszáma is.

Menekültek ülnek a földút szélén, szorosan egymás mellett. Rendőrök állnak körülöttük, a közelben két autó. Erdei tisztásra láttunk rá pár pillanatig, ahogy autóval haladunk; néhány kilométerre vagyunk a szerb határtól, a kerítéstől. Ez Csongrád-Csanád megye délnyugati széle, a Homokhátság, bizonyos szemszögből már az ígéret földje.

Pedig a talajnak egy százalék alatti a humusztartalma, az évi átlagos csapadékmennyiség alig több mint ötszáz milliméter, és az sem egyenletesen oszlik el. Álló- vagy folyóvíz, ahonnan öntözni lehetne, nincs a közelben, csak 6–8 aranykorona értékű szántók, legelők, gyümölcsösök.

Erdő eredetileg 21 százalékát borította a 11 földtulajdonos alapította Bogárzó Vadászegyesület 3700 hektáros területének, mára ez az arány meghaladja a 40 százalékot. A pályázati lehetőségeket kihasználva, illetve önerőből gazdálkodnak, egy-egy döntésük néha sokkal inkább a természetnek kedvező karitatív akcióra hasonlít, legalábbis a megtérülés hagyományos szempontjai alapján.

 

 
Egyre mélyebbre kell ásni (Szél István és az itatógödör)
Fotó: A szerző felvétele 

Pusztaszil, keleti tamariska

Egy „komplex zöldmezős beruházás” itt úgy néz ki, hogy egy évtizede nem művelt, félig-meddig kiszáradt alma-, kajszi-, szilva- és őszibarack-ültetvény gazdát cserél. Az új tulajdonos – aki sportvadász – kivágatja a gyümölcsfákat, erdőt telepít. A szürke nyárt és akácot vadőszibarackkal, mirabolánnal szegélyezi. Mivel a fák sorban vannak, és egy idő után, ahogy felnőnek, át lehet látni alattuk, olajfából, pusztaszilből átláthatatlan sűrűt is telepít, tízhektáronként egy hektárt. Itatókat mélyít, etetőhelyeket alakít ki. Máshol a takarást olajfa, pusztaszil mellett vadrózsa, orgona, hóbogyó, keleti tamariska, galagonya, kökény alkotja. Ennek a munkának a haszna a fajgazdagság, az egyes fajok egyedszámának növekedése. Ami itt élőhelyre talál, azzal lehet észszerűen gazdálkodni. Minden sokkal egyszerűbb így, hogy a földtulajdonosok a vadászok. Ott, ahol a gazda nem tagja a vadászatra jogosult társaságnak, rendre fölvetődik a kérdés, hogy kinek mikorra térül meg a befektetett pénze.

„Nálunk évi ezer forint a tagdíj, ez inkább az összetartozás jelképe – mondja Szél István, az egyesület vadászmestere, a megyei vadászati hatóság tisztviselője –, sokfélék vagyunk, a vadászatra fordítható időnk szempontjából is, mert van, akinek egy évben egyszer van módja kimenni, másvalaki akár minden másnap megtehetné. A szerencsének is jut szerep abban, hogy kinek mennyi a zsákmánya. Az az elvünk, hogy mindenki annyit fizet, amennyit kivesz a kosárból. Amikor eljön a betakarítás ideje, tehát vadászunk, vadásztatunk, az ebből befolyó pénz 99 százalékát visszaforgatjuk. Ha egy pályázathoz önerőre van szükség, olykor tagi kölcsönből oldjuk meg a helyzetet. Vannak tagjaink, akik hajlandók nagyobb áldozatvállalásra annak érdekében, hogy amit 1997-ben elkezdtünk, folytatódjon. Ez olyan munka, amely mindig ad feladatot.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.