Egy nemzetközi szervezet keresi a csendet

A nesztelen valóság

Lokál

Hogyan lehet megőrizni a csendet a zajokkal teli világban? Milyen parkok várják a csendre vágyó turistákat a városokban és a vadonban? És milyen hangok várnak ránk az Amazonas mélyén, egy londoni közparkban vagy a Hortobágyon?

„Ha egy csendes helyen vagyunk, ahol nem zavar meg bennünket egyetlen emberi hang sem, jobban tudunk kapcsolódni a természethez. Kicsit olyan ez, mint a meditáció, vagy mint egy időutazás, ahol elképzeljük, milyen lehetett a Föld sok száz évvel ezelőtt” – mondja Hendrik Walcher osztrák hangmérnök, a Quiet Parks International (QPI) nevű amerikai nonprofit szervezet önkéntese. A QPI célja, hogy megtalálja a világ legcsendesebb helyeit, és megőrizze azokat – úgy az emberek, mint minden más élőlény számára.

„Egész életemben a csendet kutattam, érzékeltem, hogy milyen előnyökkel jár, és hogy mennyire ijesztő is tud lenni. A mindennapokban állandóan hangokkal vagyunk körülvéve, ami sokaknak biztonságot jelent, de nagyon fárasztó is tud lenni. A zajszennyezés rossz hatással van az egészségünkre, stresszesek leszünk tőle, hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat” – összegez Gordon Hempton akusztikus ökológus, az QPI társalapítója, ügyvezető igazgatója. A szervezetet két évvel ezelőtt hozta létre, mert úgy érezte, ezzel a területtel más nem foglalkozik: a zajszennyezés csökkentésére ugyan vannak törekvések szerte a világon, de amit ők csinálnak, az egészen más. A kutatási és oktatási programjuk mellett jelenleg három kategóriában osztanak díjakat: a vadonban lévő helyeknek, városi parkoknak, illetve csendes ösvényeknek, túraútvonalaknak. A jövőben tengeri élőhelyek díjazását is tervezik.

Az elismerést különböző kritériumok alapján ítélik oda, a vadonban elhelyezkedő területeknek például akkor, ha az adott helyen csak és kizárólag természeti hangokat lehet hallani, amit nem zavar meg egyetlen antropogén (az embertől vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott hatás, szennyezés – F. Zs.) hang sem. Ez azt jelenti, hogy a közelében nincsenek autó­utak vagy vasútvonal, nem húzódik felette légifolyosó, nincs ipari vagy városi zaj a környéken. Hallhatók viszont a területen élő madarak, rovarok, növények hangjai, az ilyen helyek esetében ugyanis az is fontos, hogy otthont adjanak számos növény- és állatfajnak. Az első ilyen díjazott terület Ecuadorban, az Amazonas esőerdejében, a Zabalo folyó mentén található. A díj várományosai között vannak amerikai, kanadai, namíbiai helyszínek is, illetve a lengyel–fehérorosz határ közelében lévő Białowieża-erdő, ahol több száz európai bölény él ma is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.