Egy nemzetközi szervezet keresi a csendet

A nesztelen valóság

Lokál

Hogyan lehet megőrizni a csendet a zajokkal teli világban? Milyen parkok várják a csendre vágyó turistákat a városokban és a vadonban? És milyen hangok várnak ránk az Amazonas mélyén, egy londoni közparkban vagy a Hortobágyon?

„Ha egy csendes helyen vagyunk, ahol nem zavar meg bennünket egyetlen emberi hang sem, jobban tudunk kapcsolódni a természethez. Kicsit olyan ez, mint a meditáció, vagy mint egy időutazás, ahol elképzeljük, milyen lehetett a Föld sok száz évvel ezelőtt” – mondja Hendrik Walcher osztrák hangmérnök, a Quiet Parks International (QPI) nevű amerikai nonprofit szervezet önkéntese. A QPI célja, hogy megtalálja a világ legcsendesebb helyeit, és megőrizze azokat – úgy az emberek, mint minden más élőlény számára.

„Egész életemben a csendet kutattam, érzékeltem, hogy milyen előnyökkel jár, és hogy mennyire ijesztő is tud lenni. A mindennapokban állandóan hangokkal vagyunk körülvéve, ami sokaknak biztonságot jelent, de nagyon fárasztó is tud lenni. A zajszennyezés rossz hatással van az egészségünkre, stresszesek leszünk tőle, hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat” – összegez Gordon Hempton akusztikus ökológus, az QPI társalapítója, ügyvezető igazgatója. A szervezetet két évvel ezelőtt hozta létre, mert úgy érezte, ezzel a területtel más nem foglalkozik: a zajszennyezés csökkentésére ugyan vannak törekvések szerte a világon, de amit ők csinálnak, az egészen más. A kutatási és oktatási programjuk mellett jelenleg három kategóriában osztanak díjakat: a vadonban lévő helyeknek, városi parkoknak, illetve csendes ösvényeknek, túraútvonalaknak. A jövőben tengeri élőhelyek díjazását is tervezik.

Az elismerést különböző kritériumok alapján ítélik oda, a vadonban elhelyezkedő területeknek például akkor, ha az adott helyen csak és kizárólag természeti hangokat lehet hallani, amit nem zavar meg egyetlen antropogén (az embertől vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott hatás, szennyezés – F. Zs.) hang sem. Ez azt jelenti, hogy a közelében nincsenek autó­utak vagy vasútvonal, nem húzódik felette légifolyosó, nincs ipari vagy városi zaj a környéken. Hallhatók viszont a területen élő madarak, rovarok, növények hangjai, az ilyen helyek esetében ugyanis az is fontos, hogy otthont adjanak számos növény- és állatfajnak. Az első ilyen díjazott terület Ecuadorban, az Amazonas esőerdejében, a Zabalo folyó mentén található. A díj várományosai között vannak amerikai, kanadai, namíbiai helyszínek is, illetve a lengyel–fehérorosz határ közelében lévő Białowieża-erdő, ahol több száz európai bölény él ma is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.