Egy nemzetközi szervezet keresi a csendet

A nesztelen valóság

Lokál

Hogyan lehet megőrizni a csendet a zajokkal teli világban? Milyen parkok várják a csendre vágyó turistákat a városokban és a vadonban? És milyen hangok várnak ránk az Amazonas mélyén, egy londoni közparkban vagy a Hortobágyon?

„Ha egy csendes helyen vagyunk, ahol nem zavar meg bennünket egyetlen emberi hang sem, jobban tudunk kapcsolódni a természethez. Kicsit olyan ez, mint a meditáció, vagy mint egy időutazás, ahol elképzeljük, milyen lehetett a Föld sok száz évvel ezelőtt” – mondja Hendrik Walcher osztrák hangmérnök, a Quiet Parks International (QPI) nevű amerikai nonprofit szervezet önkéntese. A QPI célja, hogy megtalálja a világ legcsendesebb helyeit, és megőrizze azokat – úgy az emberek, mint minden más élőlény számára.

„Egész életemben a csendet kutattam, érzékeltem, hogy milyen előnyökkel jár, és hogy mennyire ijesztő is tud lenni. A mindennapokban állandóan hangokkal vagyunk körülvéve, ami sokaknak biztonságot jelent, de nagyon fárasztó is tud lenni. A zajszennyezés rossz hatással van az egészségünkre, stresszesek leszünk tőle, hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat” – összegez Gordon Hempton akusztikus ökológus, az QPI társalapítója, ügyvezető igazgatója. A szervezetet két évvel ezelőtt hozta létre, mert úgy érezte, ezzel a területtel más nem foglalkozik: a zajszennyezés csökkentésére ugyan vannak törekvések szerte a világon, de amit ők csinálnak, az egészen más. A kutatási és oktatási programjuk mellett jelenleg három kategóriában osztanak díjakat: a vadonban lévő helyeknek, városi parkoknak, illetve csendes ösvényeknek, túraútvonalaknak. A jövőben tengeri élőhelyek díjazását is tervezik.

Az elismerést különböző kritériumok alapján ítélik oda, a vadonban elhelyezkedő területeknek például akkor, ha az adott helyen csak és kizárólag természeti hangokat lehet hallani, amit nem zavar meg egyetlen antropogén (az embertől vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott hatás, szennyezés – F. Zs.) hang sem. Ez azt jelenti, hogy a közelében nincsenek autó­utak vagy vasútvonal, nem húzódik felette légifolyosó, nincs ipari vagy városi zaj a környéken. Hallhatók viszont a területen élő madarak, rovarok, növények hangjai, az ilyen helyek esetében ugyanis az is fontos, hogy otthont adjanak számos növény- és állatfajnak. Az első ilyen díjazott terület Ecuadorban, az Amazonas esőerdejében, a Zabalo folyó mentén található. A díj várományosai között vannak amerikai, kanadai, namíbiai helyszínek is, illetve a lengyel–fehérorosz határ közelében lévő Białowieża-erdő, ahol több száz európai bölény él ma is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.