Egy nemzetközi szervezet keresi a csendet

A nesztelen valóság

Lokál

Hogyan lehet megőrizni a csendet a zajokkal teli világban? Milyen parkok várják a csendre vágyó turistákat a városokban és a vadonban? És milyen hangok várnak ránk az Amazonas mélyén, egy londoni közparkban vagy a Hortobágyon?

„Ha egy csendes helyen vagyunk, ahol nem zavar meg bennünket egyetlen emberi hang sem, jobban tudunk kapcsolódni a természethez. Kicsit olyan ez, mint a meditáció, vagy mint egy időutazás, ahol elképzeljük, milyen lehetett a Föld sok száz évvel ezelőtt” – mondja Hendrik Walcher osztrák hangmérnök, a Quiet Parks International (QPI) nevű amerikai nonprofit szervezet önkéntese. A QPI célja, hogy megtalálja a világ legcsendesebb helyeit, és megőrizze azokat – úgy az emberek, mint minden más élőlény számára.

„Egész életemben a csendet kutattam, érzékeltem, hogy milyen előnyökkel jár, és hogy mennyire ijesztő is tud lenni. A mindennapokban állandóan hangokkal vagyunk körülvéve, ami sokaknak biztonságot jelent, de nagyon fárasztó is tud lenni. A zajszennyezés rossz hatással van az egészségünkre, stresszesek leszünk tőle, hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat” – összegez Gordon Hempton akusztikus ökológus, az QPI társalapítója, ügyvezető igazgatója. A szervezetet két évvel ezelőtt hozta létre, mert úgy érezte, ezzel a területtel más nem foglalkozik: a zajszennyezés csökkentésére ugyan vannak törekvések szerte a világon, de amit ők csinálnak, az egészen más. A kutatási és oktatási programjuk mellett jelenleg három kategóriában osztanak díjakat: a vadonban lévő helyeknek, városi parkoknak, illetve csendes ösvényeknek, túraútvonalaknak. A jövőben tengeri élőhelyek díjazását is tervezik.

Az elismerést különböző kritériumok alapján ítélik oda, a vadonban elhelyezkedő területeknek például akkor, ha az adott helyen csak és kizárólag természeti hangokat lehet hallani, amit nem zavar meg egyetlen antropogén (az embertől vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott hatás, szennyezés – F. Zs.) hang sem. Ez azt jelenti, hogy a közelében nincsenek autó­utak vagy vasútvonal, nem húzódik felette légifolyosó, nincs ipari vagy városi zaj a környéken. Hallhatók viszont a területen élő madarak, rovarok, növények hangjai, az ilyen helyek esetében ugyanis az is fontos, hogy otthont adjanak számos növény- és állatfajnak. Az első ilyen díjazott terület Ecuadorban, az Amazonas esőerdejében, a Zabalo folyó mentén található. A díj várományosai között vannak amerikai, kanadai, namíbiai helyszínek is, illetve a lengyel–fehérorosz határ közelében lévő Białowieża-erdő, ahol több száz európai bölény él ma is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.