helyrajzi szám

Angol utca 77.

Lokál

Az első magyar számítógép 1959-ben épült szovjet licenc alapján, tíz évvel később már a „kibernetika” jegyében hozták létre a szocialista tervgazdaság csúcsszervének, az Országos Tervhivatalnak a számítástechnikai központját.

Legfőképp azért, hogy az aktuális ötéves tervben leírtakat számokban is kifejezzék. A papíron bonyolult, ám a mai eszközökkel pofonegyszerűen megoldható számításokat akkoriban csak jelentős beruházások árán lehetett megvalósítani. Akár rendszerkritikának is felfogható, hogy a műveletek elvégzésére alkalmas számítógépet nem a Szovjetunióból, hanem Angliából importálták valutáért, a berendezés méretei miatt pedig muszáj volt külön épületet emelni.

A System-4-70 típusú komputermonstrumot az International Computers Limited gyártotta, akkoriban ez volt Magyarország leggyorsabb és legnagyobb kapacitású számítógépe: másodpercenként 400 ezer összeadási műveletre volt képes. A gép működését hat lemeztároló és mágnesszalag- memória segítette, amelyek egyenként 7 millió szám, illetve jel befogadására voltak alkalmasak. A számítástechnikai központ zuglói épülete nyolc kilométerre volt az Országos Tervhivatal Arany János utcai székházától. Akkoriban az is fantasztikus dolognak tűnt, hogy a két épület között olyan hírközlő kapcsolatot létesítettek, hogy a belvárosból közvetlenül is lehessen adatokat és programokat küldeni számítógépes feldolgozásra.

Az Angol utca és a Szugló utca sarkán álló központ több mint egy évig épült, részleges átadása 1970 decemberében, a teljes átadás 1971 márciusában volt, a berendezések próbaüzeme májusban indult. „A központ »agyát«, az elektronikus számológépet, a hozzátartozó valamennyi berendezéssel angol cég szállította. Légkondicionált teremben működnek. Üvegfalon keresztülnézve mintha Verne Gyula csodálatos fantáziavilága kelne életre előttünk. De ami az intézetben történik, az nem mesevilág, az a reális valóság. Tóth Imre, a központ igazgatója mondta el, hogy jelenleg az intézetnek csaknem minden matematikusa és közgazdásza a népgazdaságtávlat-fejlesztési terven dolgozik” – írta a Dolgozók Lapja 1971. október 13-án. Meglepő, hogy a komputert akkor még „számológépnek” nevezték, bár az újságíró is előjött azzal, hogy az elnevezés „vita tárgya”. Ám erre Tóth Imre igazgató „nevetve” válaszolt: „A matematikusok nem vitáznak rajta. A gép ugyanis számol, s nem számít. A számítás emberi tulajdonság, a gép ilyenre nem képes…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.