helyrajzi szám

Angol utca 77.

Lokál

Az első magyar számítógép 1959-ben épült szovjet licenc alapján, tíz évvel később már a „kibernetika” jegyében hozták létre a szocialista tervgazdaság csúcsszervének, az Országos Tervhivatalnak a számítástechnikai központját.

Legfőképp azért, hogy az aktuális ötéves tervben leírtakat számokban is kifejezzék. A papíron bonyolult, ám a mai eszközökkel pofonegyszerűen megoldható számításokat akkoriban csak jelentős beruházások árán lehetett megvalósítani. Akár rendszerkritikának is felfogható, hogy a műveletek elvégzésére alkalmas számítógépet nem a Szovjetunióból, hanem Angliából importálták valutáért, a berendezés méretei miatt pedig muszáj volt külön épületet emelni.

A System-4-70 típusú komputermonstrumot az International Computers Limited gyártotta, akkoriban ez volt Magyarország leggyorsabb és legnagyobb kapacitású számítógépe: másodpercenként 400 ezer összeadási műveletre volt képes. A gép működését hat lemeztároló és mágnesszalag- memória segítette, amelyek egyenként 7 millió szám, illetve jel befogadására voltak alkalmasak. A számítástechnikai központ zuglói épülete nyolc kilométerre volt az Országos Tervhivatal Arany János utcai székházától. Akkoriban az is fantasztikus dolognak tűnt, hogy a két épület között olyan hírközlő kapcsolatot létesítettek, hogy a belvárosból közvetlenül is lehessen adatokat és programokat küldeni számítógépes feldolgozásra.

Az Angol utca és a Szugló utca sarkán álló központ több mint egy évig épült, részleges átadása 1970 decemberében, a teljes átadás 1971 márciusában volt, a berendezések próbaüzeme májusban indult. „A központ »agyát«, az elektronikus számológépet, a hozzátartozó valamennyi berendezéssel angol cég szállította. Légkondicionált teremben működnek. Üvegfalon keresztülnézve mintha Verne Gyula csodálatos fantáziavilága kelne életre előttünk. De ami az intézetben történik, az nem mesevilág, az a reális valóság. Tóth Imre, a központ igazgatója mondta el, hogy jelenleg az intézetnek csaknem minden matematikusa és közgazdásza a népgazdaságtávlat-fejlesztési terven dolgozik” – írta a Dolgozók Lapja 1971. október 13-án. Meglepő, hogy a komputert akkor még „számológépnek” nevezték, bár az újságíró is előjött azzal, hogy az elnevezés „vita tárgya”. Ám erre Tóth Imre igazgató „nevetve” válaszolt: „A matematikusok nem vitáznak rajta. A gép ugyanis számol, s nem számít. A számítás emberi tulajdonság, a gép ilyenre nem képes…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.