helyrajzi szám

Angol utca 77.

Lokál

Az első magyar számítógép 1959-ben épült szovjet licenc alapján, tíz évvel később már a „kibernetika” jegyében hozták létre a szocialista tervgazdaság csúcsszervének, az Országos Tervhivatalnak a számítástechnikai központját.

Legfőképp azért, hogy az aktuális ötéves tervben leírtakat számokban is kifejezzék. A papíron bonyolult, ám a mai eszközökkel pofonegyszerűen megoldható számításokat akkoriban csak jelentős beruházások árán lehetett megvalósítani. Akár rendszerkritikának is felfogható, hogy a műveletek elvégzésére alkalmas számítógépet nem a Szovjetunióból, hanem Angliából importálták valutáért, a berendezés méretei miatt pedig muszáj volt külön épületet emelni.

A System-4-70 típusú komputermonstrumot az International Computers Limited gyártotta, akkoriban ez volt Magyarország leggyorsabb és legnagyobb kapacitású számítógépe: másodpercenként 400 ezer összeadási műveletre volt képes. A gép működését hat lemeztároló és mágnesszalag- memória segítette, amelyek egyenként 7 millió szám, illetve jel befogadására voltak alkalmasak. A számítástechnikai központ zuglói épülete nyolc kilométerre volt az Országos Tervhivatal Arany János utcai székházától. Akkoriban az is fantasztikus dolognak tűnt, hogy a két épület között olyan hírközlő kapcsolatot létesítettek, hogy a belvárosból közvetlenül is lehessen adatokat és programokat küldeni számítógépes feldolgozásra.

Az Angol utca és a Szugló utca sarkán álló központ több mint egy évig épült, részleges átadása 1970 decemberében, a teljes átadás 1971 márciusában volt, a berendezések próbaüzeme májusban indult. „A központ »agyát«, az elektronikus számológépet, a hozzátartozó valamennyi berendezéssel angol cég szállította. Légkondicionált teremben működnek. Üvegfalon keresztülnézve mintha Verne Gyula csodálatos fantáziavilága kelne életre előttünk. De ami az intézetben történik, az nem mesevilág, az a reális valóság. Tóth Imre, a központ igazgatója mondta el, hogy jelenleg az intézetnek csaknem minden matematikusa és közgazdásza a népgazdaságtávlat-fejlesztési terven dolgozik” – írta a Dolgozók Lapja 1971. október 13-án. Meglepő, hogy a komputert akkor még „számológépnek” nevezték, bár az újságíró is előjött azzal, hogy az elnevezés „vita tárgya”. Ám erre Tóth Imre igazgató „nevetve” válaszolt: „A matematikusok nem vitáznak rajta. A gép ugyanis számol, s nem számít. A számítás emberi tulajdonság, a gép ilyenre nem képes…”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.