helyrajzi szám

Autók

Lokál

Az olyan épület, mint amilyen a szakmunkásképző volt, feltűnő látványosságnak számított.

„Kedves vendég – Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja – látogatott el tíz nappal a tanácsi választások előtt a 9. sz. »Bánki Donát« Iparitanuló Intézet Váci úti korszerű tanműhelyébe, hogy a választásokról és a mai fiatalokról beszélgessen el az autóipar jövendő szakembereivel” – számolt be a jó nevű pártember látogatásáról 1963. március 5-én a Közlekedés című lap. „Gagarin nemzedéke – ha van benne kitartás, szorgalom – szinte mindent elérhet” – jegyezte meg Komócsin, s kellő jóindulattal azt is hozzátette, hogy „a divatmajmok még nem ellenségei a társadalomnak”. A beszámoló szerint az eseményen 400 ipari tanuló vett részt, de ugyanekkor körülbelül 1200-an jártak a Bánki Donátba, amelynek reprezentatív új épületét a Váci út 179–183. szám alatt, nem sokkal korábban adták át. A modernista épület ma már teljesen belesimul a Váci úti látképbe, azonban 60 évvel ezelőtt más képet mutathatott. 1963-ban még működő gyárak sorakoztak itt, lepusztult villamosok zötyögtek munkások százaival, így az olyan épület, mint amilyen a szakmunkásképző volt, feltűnő látványosságnak számított.

Mindezt tovább erősítette, hogy 1964-ben az iskola láttán már nem csak az építészet juthatott a bámészkodók eszébe. „A kőfaragó mesterek jelenleg Vilt Tibor mintegy 20 négyzetméternyi domborművének kivitelezésén dolgoznak. A sokalakos kompozíció az autószerelő mesterséget jelképezi s a Váci úti ipari tanulóiskola dísze lesz” – írta 1964 márciusában a Magyar Nemzet, amihez a Népszabadság a júniusi avató előtt annyit tett hozzá, hogy témája „a technika és a közlekedés fejlődése”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.