„Kedves vendég – Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja – látogatott el tíz nappal a tanácsi választások előtt a 9. sz. »Bánki Donát« Iparitanuló Intézet Váci úti korszerű tanműhelyébe, hogy a választásokról és a mai fiatalokról beszélgessen el az autóipar jövendő szakembereivel” – számolt be a jó nevű pártember látogatásáról 1963. március 5-én a Közlekedés című lap. „Gagarin nemzedéke – ha van benne kitartás, szorgalom – szinte mindent elérhet” – jegyezte meg Komócsin, s kellő jóindulattal azt is hozzátette, hogy „a divatmajmok még nem ellenségei a társadalomnak”. A beszámoló szerint az eseményen 400 ipari tanuló vett részt, de ugyanekkor körülbelül 1200-an jártak a Bánki Donátba, amelynek reprezentatív új épületét a Váci út 179–183. szám alatt, nem sokkal korábban adták át. A modernista épület ma már teljesen belesimul a Váci úti látképbe, azonban 60 évvel ezelőtt más képet mutathatott. 1963-ban még működő gyárak sorakoztak itt, lepusztult villamosok zötyögtek munkások százaival, így az olyan épület, mint amilyen a szakmunkásképző volt, feltűnő látványosságnak számított.
Mindezt tovább erősítette, hogy 1964-ben az iskola láttán már nem csak az építészet juthatott a bámészkodók eszébe. „A kőfaragó mesterek jelenleg Vilt Tibor mintegy 20 négyzetméternyi domborművének kivitelezésén dolgoznak. A sokalakos kompozíció az autószerelő mesterséget jelképezi s a Váci úti ipari tanulóiskola dísze lesz” – írta 1964 márciusában a Magyar Nemzet, amihez a Népszabadság a júniusi avató előtt annyit tett hozzá, hogy témája „a technika és a közlekedés fejlődése”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
