Miközben a világ turistaparadicsomai még soha nem voltak ennyire üresek, a Balatonnál többen nyaralnak, mint az elmúlt években bármikor. A járványhelyzet kapcsán elrendelt utazási korlátozások, a külföldi utazásokkal szemben érzett szorongás és az anyagi bizonytalanság miatt hamar egyértelművé vált, ezen a nyáron leginkább belföldön fogunk majd utazgatni. Így a balatoni vállalkozók lettek a vesztes helyzet relatív győztesei, de felmerül a kérdés, lesz-e elegendő kapacitásuk a váratlan rohamhoz? A balatoni kertmozisok is arra számítottak, hogy a forgalmas plázákba épített teremmozik helyett inkább a kisebb fertőzési kockázattal járó szabadtéri vetítéseket választják majd a nézők, nekik azonban csalódniuk kellett. Már csak abban reménykednek, hogy sikerül túlélniük az idei nyarat.
Premier nélkül
A Kádár-korszakban, a Balaton aranykorának idején szinte minden Balaton-parti településnek volt saját kertmozija, a nagyvárosi multiplexek térhódításával párhuzamosan azonban sokat veszítettek a népszerűségükből, s közülük a többség végül bezárásra ítéltetett. Viszont a megmaradt moziknak sikerült átállniuk a digitális technológiára, ami lehetővé tette, hogy premiermoziként üzemelhessenek. Márpedig ha nyaralóként vagy helyi lakosként választhatunk, hogy „békeidőben” a nyári blockbustereket egy pláza zsúfolt sötét termében vagy egy közeli kertmoziban nézzük meg, akkor elég nyilvánvalónak tűnik, hogy melyik a nyerő.
Az idén ráadásul a vírushelyzet is a balatoni kertmoziknak kedvez, legalábbis elvben: bár a korlátozások feloldásával elméletileg nyugodtan beülhetünk a teremmozikba is, a szabadtér és a székek szellősebb elrendezése a kertmozikban jóval alacsonyabb fertőzési kockázattal fenyeget. Csakhogy az idei nyárra beígért premierek nélkül elég nehéz vonzó műsort összeállítani.
„Nagyon szerettünk volna minél előbb kinyitni, hiszen a vírus miatt mi is több nézőre számítottunk. Ezért június 19-én, abban a pillanatban, hogy normálisan lehetett üzemelni, nyitottunk. Korábban csak azért nem, mert ha a távolságtartás értelmében ki kellett volna hagynunk másfél métert a székek között, akkor lehetetlen lett volna profitábilisan üzemelni” – magyarázza Pálffy Mátyás, a Fövenyes kertmozi üzemeltetője, aki családjával a Révfülöpön és Balatonakalin működő mozikat viszi. Hozzáteszi: a nyitást megelőző hetekben tudatosan építették marketingstratégiájukat a vírushelyzetre, a szabadtéri mozizás biztonságának hangsúlyozására, és abban is reménykedtek, hogy a hazai filmforgalmazók is tekintettel lesznek a nehéz helyzetre. Igen ám, de sok forgalmazó csak megemelt minimálgaranciával volt hajlandó odaadni a filmeket, és ezt az összeget a mozinak akkor is meg kell fizetnie, ha nem sikerül elég jegyet eladniuk, vagy ha a vetítés elmarad. Emiatt a Fövenyes kertmoziban az idén volt olyan este, amikor mínuszban jöttek ki a forgalmazónak járó összeg miatt. „Az elmúlt években nagyon sikeresek voltunk, de most úgy tűnik, nem elég jó a műsor. Nagyon vártuk az idén a Mulant és az új Christopher Nolan-filmet, de a koronavírus miatt egész Hollywood leállt, így kénytelenek vagyunk olyan filmeket vetíteni, amelyeket bárki letölthet a torrentoldalakról.”
Vissza a jövőbe
Hasonlókról számol be Szitási Zoltán, a csopaki Forrás kertmozi tulajdonosa is. Mivel már a vírus kitörésének kezdetétől hívogatták, hogy mikor nyit, ő is nagyobb forgalomra számított, most mégis alig jönnek a nézők. „Nálunk a mesék, családi vígjátékok mennek leginkább, a koronavírus előtt ezeknek tényleg a legjava ment. A most műsoron lévő filmeket viszont már mindenki látta.” A mozisok a balatoni retróhangulat varázsában reménykedve régebbi filmek vetítésével is próbálkoznak, de ez sem olyan egyszerű, mivel sok filmnek már lejárt a vetítési joga. Azért azt mindketten megjegyzik, hogy a Vissza a jövőbe még mindig elég sok nézőt tud hozni. A nagy klasszikusok mellett Pálffy Mátyás igyekszik ismertebb művészfilmekkel becsábítani az embereket, most például nagyon reméli, hogy a koreai megasikert, az Élősködőket szívesen megnézik újra az emberek.
Zamárdi 1961-ben megnyitott kertmozija annak idején annyira népszerű volt, hogy egy hétre előre eladták a jegyeket. Gömöri László üzemeltető az önkormányzattól bérli a mozit, viszont azt mondja, a korábbi években megállapított bérleti díjat az idén biztosan nem tudja kifizetni. „Két hete robbant be igazán a szezon, úgyhogy rengeteg a nyaraló Zamárdiban is. De ha odaállnak a moziműsor elé, jön a fanyalgás, hogy ezeket már láttam… És akkor vagy megnézik újra, vagy azt mondják, hogy megette a fene ezt a kertmozit.” A Zamárdiban működő kertmozi volt az egyetlen a déli parton, amelyik át tudott állni a digitális vetítésre, az önkormányzat finanszírozta a drága vetítőeszközök vásárlását. Gömöri még reménykedik benne, hogy a nagy amerikai stúdiók előrukkolnak néhány sikerfilmmel a nyárra, de mások attól tartanak, nemcsak a gyenge műsor az oka annak, hogy nem jönnek a nézők.
Szelektív félelem
Miközben a kertmozik üresen állnak, úgy tűnik, minden vállalkozás a Balatonra menekül a túlélés reményében. A főváros legmenőbb fine dining éttermei, mint a Mák Bistro vagy a Salt Budapest, balatoni pop-up eseményeken főz, és júliusban megnyitott az újlipótvárosi AMIKOR Galéria, a Faur Zsófi Galéria és Cakó Kinga divattervező együttműködéséből született Káli Cool is. A hekkesek és lángosozók előtt hosszú sorok állnak, és a strandtörölközők is szinte összeérnek a parton, de hiába a szabadtér, Pálffy Mátyás szerint az emberek még mindig tartanak attól, hogy beüljenek egy filmre: „Az unokákkal nyaraló nagymamák aggódva kérdezgetik, hogy hányan lesznek a vetítéseken, mert ha túl sokan vannak, inkább nem jönnek el. Pedig nálunk tényleg nagyon tágas terek vannak, akár két méter is van a sorok között. A strandon úgy fekszenek az emberek, mint a heringek, de az valamiért nem üti ki a biztosítékot.”
Szitási Zoltán is azt mondja, hogy már rengetegen vannak a Balatonon, és bár nem igazán látta, hogy a környéken maszkot hordanának az emberek, azért akadt olyan, aki az egyébként szintén szellős elrendezésű mozi egészségügyi előírásairól faggatta.
