helyrajzi szám

Bengáli

Lokál

A jármű már fényezésével is feltűnést keltett, ugyanis sárga helyett fehérre és bordóra festették, de a többiekhez képest hatalmas mérete és áramvonalas formavilága is hatalmas meglepetést okozott.

„Két villamoskocsi összeépítéséből készítik el az első csuklós villamost, amely olyan lesz, mint egy pullman vasúti kocsi. Az első csuklós villamost a második félévben állítják forgalomba a 67-es vonalán. Kissé hordó alakú lesz a 20 méter hosszú kocsi karosszériája, s végig csak egy sor ülőhelyet építenek be” – számolt be 1961. március 1-jén az Esti Hírlap Budapest készülő szenzációjáról, amellyel a villamosközlekedést akarták forradalmasítani. És nemcsak azzal, hogy 200 személyesre tervezték, miközben az addigi legnagyobb villamos befogadóképessége 94 fő volt. Kitalálták, hogy csak az egyik oldalon lesznek ajtói a villamosnak, és mindössze három. Ráadásul mindegyiknek külön funkciót szántak: a felszálló ajtót hátul helyezik el, középen a rövid távon utazók, az első ajtón pedig a távolabbi célpontok felé igyekvők szállhatnak majd le. E módszertől a szakemberek nemcsak dinamikus, egyirányú utasáramlást vártak, de azt is, hogy végre bevezethetik az ülőkalauz-rendszert, amelyet régóta tervbe vett a Fővárosi Villamosvasút Vállalat (FVV). Az átalakításokat sem külső céggel végeztették, hanem az FVV főműhelyében.

Az új villamos első próbaútjára október 12-én éjszaka került sor, de alig több mint egy héttel később már forgalomba állt a 45-ös villamos vonalán, amely a Keleti pályaudvar és a Felszabadulás tér (ma Ferenciek tere) között közlekedett. A jármű már fényezésével is feltűnést keltett, ugyanis sárga helyett fehérre és bordóra festették, de a többiekhez képest hatalmas mérete és áramvonalas formavilága is hatalmas meglepetést okozott. Noha a lapokban az utolsó művezetőig felsorolták a villamos készítőit, a formatervező nevét elfelejtették megemlíteni. Lengyel Istvánnak hívták, ez volt a diplomamunkája az Iparművészeti Főiskolán, de a nem sokkal később megjelenő – és még ma is közlekedő – Ganz villamosoknak is ő volt a formatervezője, vagy például a Calypso típusú magnetofonnak. Lengyel István nem sokáig maradt Magyarországon, az 1960-as évek közepén Nyugat-Németországba ment, és 1969-ben már az esseni Folkwangschule für Gestaltung tanszékvezetőjének nevezték ki. A jelenleg 86 éves Stefan Lengyelt ma Németország egyik legjelentősebb formatervezőjeként, és a német dizájn nagy megújítójaként tartják számon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.