helyrajzi szám

Bengáli

Lokál

A jármű már fényezésével is feltűnést keltett, ugyanis sárga helyett fehérre és bordóra festették, de a többiekhez képest hatalmas mérete és áramvonalas formavilága is hatalmas meglepetést okozott.

„Két villamoskocsi összeépítéséből készítik el az első csuklós villamost, amely olyan lesz, mint egy pullman vasúti kocsi. Az első csuklós villamost a második félévben állítják forgalomba a 67-es vonalán. Kissé hordó alakú lesz a 20 méter hosszú kocsi karosszériája, s végig csak egy sor ülőhelyet építenek be” – számolt be 1961. március 1-jén az Esti Hírlap Budapest készülő szenzációjáról, amellyel a villamosközlekedést akarták forradalmasítani. És nemcsak azzal, hogy 200 személyesre tervezték, miközben az addigi legnagyobb villamos befogadóképessége 94 fő volt. Kitalálták, hogy csak az egyik oldalon lesznek ajtói a villamosnak, és mindössze három. Ráadásul mindegyiknek külön funkciót szántak: a felszálló ajtót hátul helyezik el, középen a rövid távon utazók, az első ajtón pedig a távolabbi célpontok felé igyekvők szállhatnak majd le. E módszertől a szakemberek nemcsak dinamikus, egyirányú utasáramlást vártak, de azt is, hogy végre bevezethetik az ülőkalauz-rendszert, amelyet régóta tervbe vett a Fővárosi Villamosvasút Vállalat (FVV). Az átalakításokat sem külső céggel végeztették, hanem az FVV főműhelyében.

Az új villamos első próbaútjára október 12-én éjszaka került sor, de alig több mint egy héttel később már forgalomba állt a 45-ös villamos vonalán, amely a Keleti pályaudvar és a Felszabadulás tér (ma Ferenciek tere) között közlekedett. A jármű már fényezésével is feltűnést keltett, ugyanis sárga helyett fehérre és bordóra festették, de a többiekhez képest hatalmas mérete és áramvonalas formavilága is hatalmas meglepetést okozott. Noha a lapokban az utolsó művezetőig felsorolták a villamos készítőit, a formatervező nevét elfelejtették megemlíteni. Lengyel Istvánnak hívták, ez volt a diplomamunkája az Iparművészeti Főiskolán, de a nem sokkal később megjelenő – és még ma is közlekedő – Ganz villamosoknak is ő volt a formatervezője, vagy például a Calypso típusú magnetofonnak. Lengyel István nem sokáig maradt Magyarországon, az 1960-as évek közepén Nyugat-Németországba ment, és 1969-ben már az esseni Folkwangschule für Gestaltung tanszékvezetőjének nevezték ki. A jelenleg 86 éves Stefan Lengyelt ma Németország egyik legjelentősebb formatervezőjeként, és a német dizájn nagy megújítójaként tartják számon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.